dbo:abstract
|
- A francia nyelv betűinek kiejtése nagyrészt megegyezik a magyar betűkével, azonban sokszor nem egyes betűk, hanem betűkapcsolatok jelölnek egy hangot. A hangsúly mindig a mondatszakasz utolsó szótagjára esik, de gyengébb, mint a magyarban. A szó végi mássalhangzó általában néma. Pontosabban:
* Majdnem mindig néma a szó végi s, x, z, d, t, p, valamint a szó végi r az er ([e] – magyar é, csak rövid kiejtésű) betűkapcsolatban. Kivétel néhány gyakran használt szó, amelyekben nem néma: bus ’busz’, huit ’nyolc’, gaz ’gáz’, mer ’tenger’.
* Néha a szó végi g, c, b is lehet néma: blanc ’fehér’, long ’hosszú’, plomb ’ólom’.
* Más szó végi mássalhangzó csak nagyon ritkán néma: gentil ’kedves’, nerf ’ideg’, monsieur [məsjø] ’úr’. Akkor lehet még szó a szó végi mássalhangzó kiejtéséről, ha az azt követő szó magánhangzóval, vagy nem hehezetes h-val kezdődik. Ez a jelenség a hangkötés. A hehezetes h kiejtésében szintén néma, de nem engedi a hangkötést, illetve a hangkiesést (például: la Hongrie ’Magyarország’, le héros ’a hős’). A hangkötés során a s és az x [z]-nek, a d [t]-nek ejtendő. Kötelező a hangkötés:
* személyes névmás és ige között;
* mindenfajta névelő és főnév között;
* elöl álló melléknév és főnév között;
* a legtöbb elöljárószó és az azt követő szó között. Tilos a hangkötés például az et ’és’ kötőszó után! A hangkiesés egy írásban jelölt hangtörvény, melynek során a magánhangzóval vagy nem hehezetes h-val kezdődő szó előtti, e-re vagy a-ra végződő névelőből, névmásból vagy kötőszóból az utolsó betű eltűnik, és ezt hiányjel (’) jelöli (például: j’attends ’várok’, qu’est-ce qu’il fait ? ’mit csinál?’). (hu)
- A francia nyelv betűinek kiejtése nagyrészt megegyezik a magyar betűkével, azonban sokszor nem egyes betűk, hanem betűkapcsolatok jelölnek egy hangot. A hangsúly mindig a mondatszakasz utolsó szótagjára esik, de gyengébb, mint a magyarban. A szó végi mássalhangzó általában néma. Pontosabban:
* Majdnem mindig néma a szó végi s, x, z, d, t, p, valamint a szó végi r az er ([e] – magyar é, csak rövid kiejtésű) betűkapcsolatban. Kivétel néhány gyakran használt szó, amelyekben nem néma: bus ’busz’, huit ’nyolc’, gaz ’gáz’, mer ’tenger’.
* Néha a szó végi g, c, b is lehet néma: blanc ’fehér’, long ’hosszú’, plomb ’ólom’.
* Más szó végi mássalhangzó csak nagyon ritkán néma: gentil ’kedves’, nerf ’ideg’, monsieur [məsjø] ’úr’. Akkor lehet még szó a szó végi mássalhangzó kiejtéséről, ha az azt követő szó magánhangzóval, vagy nem hehezetes h-val kezdődik. Ez a jelenség a hangkötés. A hehezetes h kiejtésében szintén néma, de nem engedi a hangkötést, illetve a hangkiesést (például: la Hongrie ’Magyarország’, le héros ’a hős’). A hangkötés során a s és az x [z]-nek, a d [t]-nek ejtendő. Kötelező a hangkötés:
* személyes névmás és ige között;
* mindenfajta névelő és főnév között;
* elöl álló melléknév és főnév között;
* a legtöbb elöljárószó és az azt követő szó között. Tilos a hangkötés például az et ’és’ kötőszó után! A hangkiesés egy írásban jelölt hangtörvény, melynek során a magánhangzóval vagy nem hehezetes h-val kezdődő szó előtti, e-re vagy a-ra végződő névelőből, névmásból vagy kötőszóból az utolsó betű eltűnik, és ezt hiányjel (’) jelöli (például: j’attends ’várok’, qu’est-ce qu’il fait ? ’mit csinál?’). (hu)
|