| dbo:abstract
|
- A 21. századbeli értelmezés szerint a francia nyelv területi változatainak azokat a sajátosságokat tekintik, amelyekkel a teljesen kifejlődött és az összes beszélő által elsajátított közös nyelvet használják a Frankofónia az egész világon található különböző területein. Ezek nem tévesztendők össze a hagyományosan franciául patois-nak nevezett, és mára gyakorlatilag teljesen kihalt területi változatokkal, amelyeket a középkortól a 19. századig beszélték a francia nyelv franciaországi területén. Ugyancsak nem tévesztendők össze a mai francia nyelv területi változataival azon többi Franciaország északi felében beszélt oïl nyelvek, amelyek nem haltak ki teljesen, és amelyeket ma hivatalosan regionális nyelvekként kezelnek más nem oïl újlatin és más nem újlatin regionális nyelvekkel együtt. A területi változatokat lehet a sztenderd nyelvváltozathoz viszonyítani, de lehet egy általános francia nyelvhez is, melyet azon vonások tesznek ki, amelyek minden frankofón számára közösek. Egyik vagy másik francia területi változat sosem áll csupán regionális vonásokból, hanem alapvetően a közös franciáról van szó, amelyben a régiótól, a beszélőtől és egyik vagy másik tevékenységi terület szókincsétől függően van jelen több-kevesebb regionális elem. A regionális szavak között meg lehet különböztetni olyanokat, amelyek csak regionális valóságoknak felelnek meg, és olyanokat, amelyek általános valóságoknak. Példa az első kategóriára a lyoni traboule, amely háztömbön keresztül haladó, és két utcát összekötő utcácskát jelent, a másodikra pedig a ’pult’ jelentéssel Franciaország közép- és délkeleti részében használt banque (a sztenderdben ’bank’) szó. Négyféle regionális vonás van:
* a már közös franciából származó archaizmus, amely lehet a sztenderd nyelvváltozatban már egyáltalán nem létező szó, vagy olyan szó, amelyet a területi változatban a sztenderdben már kihalt jelentésével használnak (például a fentebb említett banque), valamint a sztenderdben már nem létező hangtani vagy grammatikai vonás;
* a régióban a közös francia nyelv meghonosodása előtt beszélt, de már kihalt nyelvből vagy dialektusból eredő elem;
* jövevényszó vagy más jövevény nyelvi jelenség, beleérve tükörszavakat és tükörszerkezeteket;
* a régióban keletkezett olyan nyelvi újítás, amely nincs meg a sztenderdben: hangtani vagy grammatikai változás, alkotott szó, frazeológiai, szemantikai vagy pragmatikai újítás. Regionális szót használhatnak egyszerűen köznyelvi szó szinonimájaként, az utóbbival párhuzamosan, például az ’áfonyának’ megfelelő airelle-t Dél-Franciaországban (pl. ramasser des airelles ’áfonyát szed’), és a köznyelvi Észak-Franciaországból eredő myrtille-t (pl. acheter une tarte aux myrtilles ’áfonyás tortát vesz’), de akkor is, amikor egy regionális szót megfelelőbbnek éreznek egy köznyelvi szóval szemben:
* amikor egy köznyelvi szót túl elvontnak éreznek, például az échelle szót, amely akármilyen ’létrát’ jelent, és ezért a lyoni régióban a specifikus alakú ’cseresznye szedésére használt létrát’ a specifikus écharasson szóval nevezik meg;
* amikor helyi specifikus realitást kell megnevezni, például a fentebb említett traboule;
* amikor egy regionális szót kifejezőbbnek éreznek, mint a köznyelvi megfelelőjét, mert metaforára épül, például Nyugat-Franciaországban, a Loire és a Gironde közötti régióban használt ’őzlábgomba’ jelentésű nez de chat (szó szerint ’macskaorr’), a köznyelvben coulemelle. Különböző nyelvterületeken olyan elemek, főleg szavak is vannak, amelyek államspecifikusak. Ilyenek egyes intézmények elnevezései. Például a magyarországi ’gimnáziumnak’ Franciaországban a lycée, Belgiumban az athénée, Svájcban a gymnase és Québec-ben a cégep felel meg. A franciának nagyon sok területi változata van. A főbb területi változatok és változat-csoportok a következők (a fenti térképen feltüntetettek):
* Európában:
* Franciaországban:
* északi;
* déli;
* belga;
* svájci;
* Amerikában:
* Kanadában:
* Québec-tartománybeli;
* akádiai (főleg Új-Brunswick tartományban);
* cadien (az Amerikai Egyesült Államokban, Louisiana államban);
* Nagy-Antillák-beli (Haitin) és Kis-Antillák-beli (Guadeloupe és Martinique szigeteken)
* guyanai;
* Afrikában:
* magrebi (Mauritániában, Marokkóban, Algériában és Tunéziában);
* fekete-afrikai (főleg a volt francia és belga gyarmatokban);
* indiai-óceáni (Madagaszkáron és a valamikor vagy ma Franciaországhoz tartozó kisebb szigeteken);
* Ázsiában:
* libanoni;
* puduccseri (Indiában);
* indokínai (Vietnámban, Laoszban és Kambodzsában);
* Óceániában:
* új-kaledóniai;
* polinéziai A fentiek majd mindegyike további területi változatokra oszlik, például a dél-franciaországi nyelvterületen belül van lyoni változat, a québec-tartománybeli változaton belül egy montréali, az Antillák területén haiti változat, az indiai-óceáni nyelvterületen mauritius-i változat stb. (hu)
- A 21. századbeli értelmezés szerint a francia nyelv területi változatainak azokat a sajátosságokat tekintik, amelyekkel a teljesen kifejlődött és az összes beszélő által elsajátított közös nyelvet használják a Frankofónia az egész világon található különböző területein. Ezek nem tévesztendők össze a hagyományosan franciául patois-nak nevezett, és mára gyakorlatilag teljesen kihalt területi változatokkal, amelyeket a középkortól a 19. századig beszélték a francia nyelv franciaországi területén. Ugyancsak nem tévesztendők össze a mai francia nyelv területi változataival azon többi Franciaország északi felében beszélt oïl nyelvek, amelyek nem haltak ki teljesen, és amelyeket ma hivatalosan regionális nyelvekként kezelnek más nem oïl újlatin és más nem újlatin regionális nyelvekkel együtt. A területi változatokat lehet a sztenderd nyelvváltozathoz viszonyítani, de lehet egy általános francia nyelvhez is, melyet azon vonások tesznek ki, amelyek minden frankofón számára közösek. Egyik vagy másik francia területi változat sosem áll csupán regionális vonásokból, hanem alapvetően a közös franciáról van szó, amelyben a régiótól, a beszélőtől és egyik vagy másik tevékenységi terület szókincsétől függően van jelen több-kevesebb regionális elem. A regionális szavak között meg lehet különböztetni olyanokat, amelyek csak regionális valóságoknak felelnek meg, és olyanokat, amelyek általános valóságoknak. Példa az első kategóriára a lyoni traboule, amely háztömbön keresztül haladó, és két utcát összekötő utcácskát jelent, a másodikra pedig a ’pult’ jelentéssel Franciaország közép- és délkeleti részében használt banque (a sztenderdben ’bank’) szó. Négyféle regionális vonás van:
* a már közös franciából származó archaizmus, amely lehet a sztenderd nyelvváltozatban már egyáltalán nem létező szó, vagy olyan szó, amelyet a területi változatban a sztenderdben már kihalt jelentésével használnak (például a fentebb említett banque), valamint a sztenderdben már nem létező hangtani vagy grammatikai vonás;
* a régióban a közös francia nyelv meghonosodása előtt beszélt, de már kihalt nyelvből vagy dialektusból eredő elem;
* jövevényszó vagy más jövevény nyelvi jelenség, beleérve tükörszavakat és tükörszerkezeteket;
* a régióban keletkezett olyan nyelvi újítás, amely nincs meg a sztenderdben: hangtani vagy grammatikai változás, alkotott szó, frazeológiai, szemantikai vagy pragmatikai újítás. Regionális szót használhatnak egyszerűen köznyelvi szó szinonimájaként, az utóbbival párhuzamosan, például az ’áfonyának’ megfelelő airelle-t Dél-Franciaországban (pl. ramasser des airelles ’áfonyát szed’), és a köznyelvi Észak-Franciaországból eredő myrtille-t (pl. acheter une tarte aux myrtilles ’áfonyás tortát vesz’), de akkor is, amikor egy regionális szót megfelelőbbnek éreznek egy köznyelvi szóval szemben:
* amikor egy köznyelvi szót túl elvontnak éreznek, például az échelle szót, amely akármilyen ’létrát’ jelent, és ezért a lyoni régióban a specifikus alakú ’cseresznye szedésére használt létrát’ a specifikus écharasson szóval nevezik meg;
* amikor helyi specifikus realitást kell megnevezni, például a fentebb említett traboule;
* amikor egy regionális szót kifejezőbbnek éreznek, mint a köznyelvi megfelelőjét, mert metaforára épül, például Nyugat-Franciaországban, a Loire és a Gironde közötti régióban használt ’őzlábgomba’ jelentésű nez de chat (szó szerint ’macskaorr’), a köznyelvben coulemelle. Különböző nyelvterületeken olyan elemek, főleg szavak is vannak, amelyek államspecifikusak. Ilyenek egyes intézmények elnevezései. Például a magyarországi ’gimnáziumnak’ Franciaországban a lycée, Belgiumban az athénée, Svájcban a gymnase és Québec-ben a cégep felel meg. A franciának nagyon sok területi változata van. A főbb területi változatok és változat-csoportok a következők (a fenti térképen feltüntetettek):
* Európában:
* Franciaországban:
* északi;
* déli;
* belga;
* svájci;
* Amerikában:
* Kanadában:
* Québec-tartománybeli;
* akádiai (főleg Új-Brunswick tartományban);
* cadien (az Amerikai Egyesült Államokban, Louisiana államban);
* Nagy-Antillák-beli (Haitin) és Kis-Antillák-beli (Guadeloupe és Martinique szigeteken)
* guyanai;
* Afrikában:
* magrebi (Mauritániában, Marokkóban, Algériában és Tunéziában);
* fekete-afrikai (főleg a volt francia és belga gyarmatokban);
* indiai-óceáni (Madagaszkáron és a valamikor vagy ma Franciaországhoz tartozó kisebb szigeteken);
* Ázsiában:
* libanoni;
* puduccseri (Indiában);
* indokínai (Vietnámban, Laoszban és Kambodzsában);
* Óceániában:
* új-kaledóniai;
* polinéziai A fentiek majd mindegyike további területi változatokra oszlik, például a dél-franciaországi nyelvterületen belül van lyoni változat, a québec-tartománybeli változaton belül egy montréali, az Antillák területén haiti változat, az indiai-óceáni nyelvterületen mauritius-i változat stb. (hu)
|
