dbo:abstract
|
- Francisco de Ulloa (megh. 1540) spanyol felfedező, aki a mai Mexikó nyugati partjait térképezte fel Hernán Cortés utasítására. Nem tudni, vajon Cortésszel tartott-e annak első expedícióján. Egyes történészek azt állítják, részt vett az azték főváros, Tenochtitlan elfoglalásában (1520), korabeli történész szerint azonban később érkezett Mexikóba, leveleket hozva Cortés feleségétől. 1539-ben Cortés saját költségén három kis hajóból álló flottát szervezett, melynek vezetésével Ulloát bízta meg. Az Acapulcóból július 8-án elindult expedíció feladata a csendes-óceáni part feltérképezése és az (az Északnyugati átjáró) megtalálása volt. Hat hét múlva elérték a Kaliforniai-öblöt, amit Ulloa Cortés tengerének nevezett el. Egy vihar miatti rövid megálló után (az egyik hajó eltűnt, a másik kettő megsérült) szeptember 12-én folytatták az utat, egész az öböl legészakibb pontjáig. Visszafordulva a Kaliforniai-félsziget (Baja California) keleti partja mentén haladtak. Miután a -i öbölben felfrissítették a készleteiket, megkerülték a földnyelvet, és tovább hajóztak északnak, azonban a rossz időjárás miatt a félsziget felénél (az Isla de Cedros közelében) vissza kellett fordulniuk. Egyes források szerint Ulloa hajója elsüllyedt vagy egy cunami a szárazföld belsejébe sodorta – valószínűleg ez az alapja a felbukkanó hajóroncsok legendájának. Mások szerint Ulloa csak a vele utazó papot, Francisco Preciadót küldte vissza az addig készített feljegyzésekkel, ő maga pedig tovább indult észak felé, és soha nem tért vissza. Díaz del Castillo szerint azonban Ulloa is megérkezett Új-Spanyolországba, ahol 1540-ben egy katona (saját legénységének tagja?) megkéselte. Bár Ulloa bebizonyította (és az őt egy évvel követő megerősítette), hogy a Baja California félsziget, a korabeli térképkészítők között akadtak, akik továbbra is szigetként ábrázolták Kaliforniát. (hu)
- Francisco de Ulloa (megh. 1540) spanyol felfedező, aki a mai Mexikó nyugati partjait térképezte fel Hernán Cortés utasítására. Nem tudni, vajon Cortésszel tartott-e annak első expedícióján. Egyes történészek azt állítják, részt vett az azték főváros, Tenochtitlan elfoglalásában (1520), korabeli történész szerint azonban később érkezett Mexikóba, leveleket hozva Cortés feleségétől. 1539-ben Cortés saját költségén három kis hajóból álló flottát szervezett, melynek vezetésével Ulloát bízta meg. Az Acapulcóból július 8-án elindult expedíció feladata a csendes-óceáni part feltérképezése és az (az Északnyugati átjáró) megtalálása volt. Hat hét múlva elérték a Kaliforniai-öblöt, amit Ulloa Cortés tengerének nevezett el. Egy vihar miatti rövid megálló után (az egyik hajó eltűnt, a másik kettő megsérült) szeptember 12-én folytatták az utat, egész az öböl legészakibb pontjáig. Visszafordulva a Kaliforniai-félsziget (Baja California) keleti partja mentén haladtak. Miután a -i öbölben felfrissítették a készleteiket, megkerülték a földnyelvet, és tovább hajóztak északnak, azonban a rossz időjárás miatt a félsziget felénél (az Isla de Cedros közelében) vissza kellett fordulniuk. Egyes források szerint Ulloa hajója elsüllyedt vagy egy cunami a szárazföld belsejébe sodorta – valószínűleg ez az alapja a felbukkanó hajóroncsok legendájának. Mások szerint Ulloa csak a vele utazó papot, Francisco Preciadót küldte vissza az addig készített feljegyzésekkel, ő maga pedig tovább indult észak felé, és soha nem tért vissza. Díaz del Castillo szerint azonban Ulloa is megérkezett Új-Spanyolországba, ahol 1540-ben egy katona (saját legénységének tagja?) megkéselte. Bár Ulloa bebizonyította (és az őt egy évvel követő megerősítette), hogy a Baja California félsziget, a korabeli térképkészítők között akadtak, akik továbbra is szigetként ábrázolták Kaliforniát. (hu)
|