| dbo:abstract
|
- Freyja, (Freja, Fröja, jelentése "úrnő") a szerelem, szexualitás, szépség, , arany, háború, halál és (varázslat) Ván istennője a skandináv mitológiában. A Ván tengeristen, Njörd leánya, fivérével, a hasonló szerepkörrel bíró Frey istennel együtt azok közt a Ván istenek közé tartozik, akik az Áz-Ván háború lezárásával vendég-túszként Asgardba költöztek. Számos egyéb néven is ismert, többek közt, mint Gefn, Hörn, Mardöll, Skjálf, Sýr, Thröng, Thrungva Nafnaþulur, Valfreyja és Vanadís. Alakja gyakran felbukkan az Edda-énekekben. Házastársa Odr, akinek hosszú távollétében egyszer aranykönnyeket sír, és akivel közösen két lányuk van, (Drágakő) és Gersemi (Kincs). A csupán Hnosst említi, a Heimskringla költeményben bukkan fel. Fivéréhez hasonlóan maga is birtokol egy aranysertéjű vadkant, Hildisvínt, amely bizonytalan azonosságot mutat Frey vadkanjával, val. Tulajdonát képezi továbbá a törpék által kovácsolt (munkájukért cserébe Freyja mindegyikükkel eltöltött egy éjszakát) Brísing-nyakék (Brísingamen) amelynek ellopása és megtalálása több történet tárgya, és amely egy alkalommal elpattan a nyakán, mivel Freyja feldühödik. Tartozékai közé tartozik a sólyomálca, valamint két macska (Trófnir és Högni, más változatban Brundr és Kælinn) húzta szekér. Csarnokának neve (Tágasterű), itt található Sessrúmnir terme, ahol Freyja elszállásolja a csatában elesett harcosok felét. A csaták után ugyanis Freyja és Odin megosztoznak a hősökön, a holtak fele ba, másik fele a Valhallába kerül. Egyes források szerint Freyját illeti a jog, hogy elsőként válassza ki a maga felét. A Verses Edda erről így beszél: Folkvang a kilencedik,itt Freyja kegye határoz,ki hol ül, ő mondja meg,a hősi halottak felétmaga választja nap mint nap,másik felét Ódin. Szépsége révén Frejya gyakran a istenekkel hadakozó óriások (jötunnok) követelésének tárgya. Az Ázgárdot felépítő óriás fizetségeként Frejyát, a Napot (egy másik istennő, ) és a Holdat (Máni, Sól fivére) nevezi meg, a Thor isten pörölyét ellopó a fegyverért cserébe Freyját kívánja feleségének, az Ázgárdba betérő pedig azzal henceg, hogy Sif istennő mellett Freyját is magával viszi ba, miután felégette az istenek hajlékát. A Ragnarököt, az istenek alkonyát követően Freyja életben marad, átmentve a szerelmet és a szépséget a kedvesség és szeretet istene, Baldur által kormányzott új világba. (hu)
- Freyja, (Freja, Fröja, jelentése "úrnő") a szerelem, szexualitás, szépség, , arany, háború, halál és (varázslat) Ván istennője a skandináv mitológiában. A Ván tengeristen, Njörd leánya, fivérével, a hasonló szerepkörrel bíró Frey istennel együtt azok közt a Ván istenek közé tartozik, akik az Áz-Ván háború lezárásával vendég-túszként Asgardba költöztek. Számos egyéb néven is ismert, többek közt, mint Gefn, Hörn, Mardöll, Skjálf, Sýr, Thröng, Thrungva Nafnaþulur, Valfreyja és Vanadís. Alakja gyakran felbukkan az Edda-énekekben. Házastársa Odr, akinek hosszú távollétében egyszer aranykönnyeket sír, és akivel közösen két lányuk van, (Drágakő) és Gersemi (Kincs). A csupán Hnosst említi, a Heimskringla költeményben bukkan fel. Fivéréhez hasonlóan maga is birtokol egy aranysertéjű vadkant, Hildisvínt, amely bizonytalan azonosságot mutat Frey vadkanjával, val. Tulajdonát képezi továbbá a törpék által kovácsolt (munkájukért cserébe Freyja mindegyikükkel eltöltött egy éjszakát) Brísing-nyakék (Brísingamen) amelynek ellopása és megtalálása több történet tárgya, és amely egy alkalommal elpattan a nyakán, mivel Freyja feldühödik. Tartozékai közé tartozik a sólyomálca, valamint két macska (Trófnir és Högni, más változatban Brundr és Kælinn) húzta szekér. Csarnokának neve (Tágasterű), itt található Sessrúmnir terme, ahol Freyja elszállásolja a csatában elesett harcosok felét. A csaták után ugyanis Freyja és Odin megosztoznak a hősökön, a holtak fele ba, másik fele a Valhallába kerül. Egyes források szerint Freyját illeti a jog, hogy elsőként válassza ki a maga felét. A Verses Edda erről így beszél: Folkvang a kilencedik,itt Freyja kegye határoz,ki hol ül, ő mondja meg,a hősi halottak felétmaga választja nap mint nap,másik felét Ódin. Szépsége révén Frejya gyakran a istenekkel hadakozó óriások (jötunnok) követelésének tárgya. Az Ázgárdot felépítő óriás fizetségeként Frejyát, a Napot (egy másik istennő, ) és a Holdat (Máni, Sól fivére) nevezi meg, a Thor isten pörölyét ellopó a fegyverért cserébe Freyját kívánja feleségének, az Ázgárdba betérő pedig azzal henceg, hogy Sif istennő mellett Freyját is magával viszi ba, miután felégette az istenek hajlékát. A Ragnarököt, az istenek alkonyát követően Freyja életben marad, átmentve a szerelmet és a szépséget a kedvesség és szeretet istene, Baldur által kormányzott új világba. (hu)
|
