| dbo:abstract
|
- A Friends a Beach Boys egyetlen 1968-ban megjelent stúdióalbuma. A lemez felvételeinek nagy része alatt Mike Love Indiában tanulmányozta a transzcendentális meditációt a Beatles, Donovan és mások társaságában, így az album legtöbb számát Brian Wilson, , , Alan Jardine, és az immár hivatalos tag Love nélkül vették fel. A Friends albumon hallható Dennis Wilson első két saját szerzeménye, a "" és a "Be Still". A lemez a Wild Honey-hoz hasonlóan minimalista és egyszerű produkciós megoldásokat alkalmaz, noha jóval lágyabb és harmonikusabb elődjénél, s visszatérnek a zenekar lemezeiről a Pet Sounds óta hiányzó komplex, többszólamú vokálok is. A "kevesebb több" megközelítés alól az egyetlen kivétel a "Diamond Head" című instrumentális dal, melynek felvétele során Brian Wilson visszanyúlt a SMiLE-időszak impresszionista, pszichedelikus hangulatához, és a SMiLE dalaihoz hasonlóan apró szekciókból építette fel a számot. Wilson egy korabeli interjúban kedvenc Beach Boys-lemezének nevezte a Friends-et: "Ez az album tükrözi legjobban azt, ahogyan élek: nagyon egyszerű, és az aktuális hangulatomtól függetlenül bármikor végig tudom hallgatni. A Pet Sounds nagyon érzelmes lemez, egy bizonyos lelkiállapot szükséges a befogadásához. Messze a Pet Sounds a legjobb lemezem, a kedvencem mégis a Friends." Brian korabeli dalai ("I'd Love Just Once to See You", "I Went to Sleep", "Games Two Can Play", "Be Here in the Mornin'", és főleg a beszédes című "Busy Doin' Nothin'") egy, a külvilágtól fokozatosan visszahúzódó, passzivitásba süppedő személyiséget tükröznek. Áprilisban Mike Love visszatért Indiából, és sebtében felénekelt két dalt a lemezhez, a gyengéd nyitószám "Meant for You"-t és a nem túl jelentős "Anna Lee, the Healer"-t. A felvételek befejezése után a Beach Boys azonnal turnéra indult, előbb a Strawberry Alarm Clock együttessel, majd Maharisi Mahes jógival, aki a koncertek előtt előadásokat tartott a közönségnek. A zenekar népszerűsége 1968 "forradalmi" nyarára elérte addigi abszolút mélypontját: egy New York-i koncerten összesen 200 fizető néző előtt játszottak. Az első kizárólag sztereo változatban kiadott Beach Boys-album, a Friends katasztrofálisan gyengén fogyott, a 126. helyig jutott az amerikai albumlistán, noha az Egyesült Királyságban jóval kedvezőbb eladásokat produkált. A Friends volt az utolsó Beach Boys-album egészen 1976-ig, amelynek dalszerzői és produkciós munkálataiban Brian Wilson aktívan közreműködött; egyes állítások szerint a lemez megjelenése után Wilson átmenetileg ki is lépett az együttesből. Bruce Johnston megerősítette, hogy Brian az 1970-es Sunflower LP kommerciális bukása után végleg otthagyta a zenekart, és az évtized közepéig nem is tért vissza, csupán egy-két számot írt a Beach Boys hetvenes évek első felében kiadott albumaira. (hu)
- A Friends a Beach Boys egyetlen 1968-ban megjelent stúdióalbuma. A lemez felvételeinek nagy része alatt Mike Love Indiában tanulmányozta a transzcendentális meditációt a Beatles, Donovan és mások társaságában, így az album legtöbb számát Brian Wilson, , , Alan Jardine, és az immár hivatalos tag Love nélkül vették fel. A Friends albumon hallható Dennis Wilson első két saját szerzeménye, a "" és a "Be Still". A lemez a Wild Honey-hoz hasonlóan minimalista és egyszerű produkciós megoldásokat alkalmaz, noha jóval lágyabb és harmonikusabb elődjénél, s visszatérnek a zenekar lemezeiről a Pet Sounds óta hiányzó komplex, többszólamú vokálok is. A "kevesebb több" megközelítés alól az egyetlen kivétel a "Diamond Head" című instrumentális dal, melynek felvétele során Brian Wilson visszanyúlt a SMiLE-időszak impresszionista, pszichedelikus hangulatához, és a SMiLE dalaihoz hasonlóan apró szekciókból építette fel a számot. Wilson egy korabeli interjúban kedvenc Beach Boys-lemezének nevezte a Friends-et: "Ez az album tükrözi legjobban azt, ahogyan élek: nagyon egyszerű, és az aktuális hangulatomtól függetlenül bármikor végig tudom hallgatni. A Pet Sounds nagyon érzelmes lemez, egy bizonyos lelkiállapot szükséges a befogadásához. Messze a Pet Sounds a legjobb lemezem, a kedvencem mégis a Friends." Brian korabeli dalai ("I'd Love Just Once to See You", "I Went to Sleep", "Games Two Can Play", "Be Here in the Mornin'", és főleg a beszédes című "Busy Doin' Nothin'") egy, a külvilágtól fokozatosan visszahúzódó, passzivitásba süppedő személyiséget tükröznek. Áprilisban Mike Love visszatért Indiából, és sebtében felénekelt két dalt a lemezhez, a gyengéd nyitószám "Meant for You"-t és a nem túl jelentős "Anna Lee, the Healer"-t. A felvételek befejezése után a Beach Boys azonnal turnéra indult, előbb a Strawberry Alarm Clock együttessel, majd Maharisi Mahes jógival, aki a koncertek előtt előadásokat tartott a közönségnek. A zenekar népszerűsége 1968 "forradalmi" nyarára elérte addigi abszolút mélypontját: egy New York-i koncerten összesen 200 fizető néző előtt játszottak. Az első kizárólag sztereo változatban kiadott Beach Boys-album, a Friends katasztrofálisan gyengén fogyott, a 126. helyig jutott az amerikai albumlistán, noha az Egyesült Királyságban jóval kedvezőbb eladásokat produkált. A Friends volt az utolsó Beach Boys-album egészen 1976-ig, amelynek dalszerzői és produkciós munkálataiban Brian Wilson aktívan közreműködött; egyes állítások szerint a lemez megjelenése után Wilson átmenetileg ki is lépett az együttesből. Bruce Johnston megerősítette, hogy Brian az 1970-es Sunflower LP kommerciális bukása után végleg otthagyta a zenekart, és az évtized közepéig nem is tért vissza, csupán egy-két számot írt a Beach Boys hetvenes évek első felében kiadott albumaira. (hu)
|
