| dbo:abstract
|
- A frontális osztálymunka olyan oktatási szervezési mód, amelynél az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben tanítói irányítással folyik párhuzamosan a tanulói munka. Ez a munkaszervezési mód eredetileg az osztályrendszeren alapult, de több más alkalmakon is hasznos lehet, mint például különböző előadásokon, tanórán kívüli tevékenységeknél, egyéb gyakorlatokon. Ez az irányítás tanárközpontú, a gyerekek figyelnek a magyarázatára, esetleg jegyzetelik azt, és együttesen keresik a választ a felvetett kérdésekre. Ez az a munkaszervezési mód, amely a legkevesebb energia-ráfodítást kíván meg a pedagógustól, ezért előszeretettel alkalmazzák a pályakezdő tanítók, tanárok. Itt kell megjegyeznünk azonban azt is, hogy nem elég csak ezzel a szervezési móddal dolgoznunk. Ez lényeges helyet foglal el a didaktikában, de ehhez sok más segítő, kiegészítő munkaformát kell kapcsolnunk ahhoz, hogy sikeresnek könyvelhessük el az órán történő tanítás-tanulási folyamatot. Ez a tanulásszervezési mód akkor jöhet létre, ha a hasonló korú gyermekek tanulási képességeik közel azonosak, hasonló a gondolkodási módjuk, ismereteik és munkatempójuk, mert ez a munkaforma az átlagos képességű diákhoz igazodik (a gyenge képességűnek gyors lehet a tempó, míg a jó képességűnek lassú, unalmas), nem tudjuk figyelembe venni a tanulók egyéni képességeit. Tehát tanulási lehetőséget biztosít valamennyi tanuló számára, de a feltételeket már nem biztosítja. Nem minden tanuló kapcsolódik be feltétlenül ebbe a közös munkába, csak az, aki szeretne egyidejűleg dolgozni a tanítóval a megadott témában. Ez a munkaforma összességében előadó jellegű, tehát egyes gyerekek számára unalmas, fárasztó lehet, ezen kívül a legkevésbé interaktív tanulási forma. Másik hátránya, hogy kevés visszajelzés érkezik a gyerekektől, hiszen általában a tanítóé a vezető szerep, ő beszél ez által a legtöbbet. Körülbelül 80%-ban a tanító beszél ennél a munkaformánál, míg a gyerekek kb. mindössze 20%-ot. Nagyon fontos, hogy ezt a szervezési módot mindenképpen vegyítsük más munkaformákkal is, mert önmagéban nem elegendő, túl ”száraz”, és kevésbé hatásos tanulási forma lehet a gyerekek számára. A frontális osztálymunka azonban a közös gondolkodás, az adott témában kialakuló versenyszellem erősítése, és a vitákra való felkészülések miatt nagyon hasznos a gyerekek számára. A vitaszituáció teremtése azért fontos, hogy megalapozza a tanulók véleménynyilvánításhoz szükséges képességeket, és felkészítse őket különböző szereplésekre, közzétéve. Ennél a szervezési módnál a jellemző tanítói módszerek az előadás, szemléltetés, magyarázat, s az ehhez kapcsolódó képességfejlesztő hatások pedig a figyelem, megfigyelés, jegyzetkészítés, lényegkiemelés stb. Ez a munkaforma az informatika oktatásában is nagy szerepet tölt be. Ebben az is közrejátszik, hogy ennél a tantárgynál nincs olyan sok segítő eszköz, mint a munkafüzet, feladatgyűjtemény, feladatlapok, stb. illetve jól alkalmazható különböző szoftverek kezelésének bemutatására.Ez a munkaforma nemcsak egyféleképpen, közlés-befogadásként jelenhet meg az oktatásban, hanem többféle módon is. (hu)
- A frontális osztálymunka olyan oktatási szervezési mód, amelynél az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben tanítói irányítással folyik párhuzamosan a tanulói munka. Ez a munkaszervezési mód eredetileg az osztályrendszeren alapult, de több más alkalmakon is hasznos lehet, mint például különböző előadásokon, tanórán kívüli tevékenységeknél, egyéb gyakorlatokon. Ez az irányítás tanárközpontú, a gyerekek figyelnek a magyarázatára, esetleg jegyzetelik azt, és együttesen keresik a választ a felvetett kérdésekre. Ez az a munkaszervezési mód, amely a legkevesebb energia-ráfodítást kíván meg a pedagógustól, ezért előszeretettel alkalmazzák a pályakezdő tanítók, tanárok. Itt kell megjegyeznünk azonban azt is, hogy nem elég csak ezzel a szervezési móddal dolgoznunk. Ez lényeges helyet foglal el a didaktikában, de ehhez sok más segítő, kiegészítő munkaformát kell kapcsolnunk ahhoz, hogy sikeresnek könyvelhessük el az órán történő tanítás-tanulási folyamatot. Ez a tanulásszervezési mód akkor jöhet létre, ha a hasonló korú gyermekek tanulási képességeik közel azonosak, hasonló a gondolkodási módjuk, ismereteik és munkatempójuk, mert ez a munkaforma az átlagos képességű diákhoz igazodik (a gyenge képességűnek gyors lehet a tempó, míg a jó képességűnek lassú, unalmas), nem tudjuk figyelembe venni a tanulók egyéni képességeit. Tehát tanulási lehetőséget biztosít valamennyi tanuló számára, de a feltételeket már nem biztosítja. Nem minden tanuló kapcsolódik be feltétlenül ebbe a közös munkába, csak az, aki szeretne egyidejűleg dolgozni a tanítóval a megadott témában. Ez a munkaforma összességében előadó jellegű, tehát egyes gyerekek számára unalmas, fárasztó lehet, ezen kívül a legkevésbé interaktív tanulási forma. Másik hátránya, hogy kevés visszajelzés érkezik a gyerekektől, hiszen általában a tanítóé a vezető szerep, ő beszél ez által a legtöbbet. Körülbelül 80%-ban a tanító beszél ennél a munkaformánál, míg a gyerekek kb. mindössze 20%-ot. Nagyon fontos, hogy ezt a szervezési módot mindenképpen vegyítsük más munkaformákkal is, mert önmagéban nem elegendő, túl ”száraz”, és kevésbé hatásos tanulási forma lehet a gyerekek számára. A frontális osztálymunka azonban a közös gondolkodás, az adott témában kialakuló versenyszellem erősítése, és a vitákra való felkészülések miatt nagyon hasznos a gyerekek számára. A vitaszituáció teremtése azért fontos, hogy megalapozza a tanulók véleménynyilvánításhoz szükséges képességeket, és felkészítse őket különböző szereplésekre, közzétéve. Ennél a szervezési módnál a jellemző tanítói módszerek az előadás, szemléltetés, magyarázat, s az ehhez kapcsolódó képességfejlesztő hatások pedig a figyelem, megfigyelés, jegyzetkészítés, lényegkiemelés stb. Ez a munkaforma az informatika oktatásában is nagy szerepet tölt be. Ebben az is közrejátszik, hogy ennél a tantárgynál nincs olyan sok segítő eszköz, mint a munkafüzet, feladatgyűjtemény, feladatlapok, stb. illetve jól alkalmazható különböző szoftverek kezelésének bemutatására.Ez a munkaforma nemcsak egyféleképpen, közlés-befogadásként jelenhet meg az oktatásban, hanem többféle módon is. (hu)
|
