| dbo:abstract
|
- A frászkarika a magyar nép hiedelemvilágában, babonában a frász (különféle görcsrohamok, rángógörcs vagy konkrétan epilepszia, epilepsziás roham) elhárítására készített eszköz. A rendelkezésre álló források nem egyértelműek abban, hogy milyen korosztályban, milyen megbetegedések ellen, milyen anyagú eszközt milyen módon készítettek. Illetve hogy az eszközt a betegség (rontás) elhárítására vagy csak a görcsroham jelentkezésének idején alkalmazták. Egyes források szerint különleges módon elkészített, gyúrt és kisütött tésztakarika, kör alakú perec, más források szerint viszont koszorúszerű vesszőfonat. Első ismert formája Angliából származik a XII. századból. A hiedelmek feltehetően német hatásra terjedtek Magyarországon a német nemzetiség közvetítésével a XVIII. században. Német nyelvterületen a kapcsolódó hiedelmek jóval változatosabbak. Nem világos az sem, hogy a görcsrohamot minden esetben ártó szándékú varázslattal kiváltott jelenségnek gondolták-e. (hu)
- A frászkarika a magyar nép hiedelemvilágában, babonában a frász (különféle görcsrohamok, rángógörcs vagy konkrétan epilepszia, epilepsziás roham) elhárítására készített eszköz. A rendelkezésre álló források nem egyértelműek abban, hogy milyen korosztályban, milyen megbetegedések ellen, milyen anyagú eszközt milyen módon készítettek. Illetve hogy az eszközt a betegség (rontás) elhárítására vagy csak a görcsroham jelentkezésének idején alkalmazták. Egyes források szerint különleges módon elkészített, gyúrt és kisütött tésztakarika, kör alakú perec, más források szerint viszont koszorúszerű vesszőfonat. Első ismert formája Angliából származik a XII. századból. A hiedelmek feltehetően német hatásra terjedtek Magyarországon a német nemzetiség közvetítésével a XVIII. században. Német nyelvterületen a kapcsolódó hiedelmek jóval változatosabbak. Nem világos az sem, hogy a görcsrohamot minden esetben ártó szándékú varázslattal kiváltott jelenségnek gondolták-e. (hu)
|
