Property |
Value |
dbo:abstract
|
- A fujara szlovák népi ajaksípos hangszer. A 12–13. században jól ismert és Európában széles körben elterjedt háromlyukú basszusfurulyára hasonlít. A szlovák fujaraszakértők szerint a hangszer származási helye Besztercebányától északra nyúló terület, egészen Zólyomlipcse környékéig. Úgy gondolják, hogy a háromlyukú basszusfurulya a török háborúk idején jutott el erre a területre, amikor egy nyugat-európai zsoldos ezred tartózkodott Zólyomlipcse közelében. A nagyjából ember magasságú hangszeren három hanglyuk található, melyek közül a legfelsőt a bal kéz hüvelykujjával, a középsőt a bal kéz középső ujjával és a legalsót a jobb kéz középső ujjával nyit vagy zár a játékos. A fujarát juhászok használták nyájuk legeltetése közben, továbbá különböző ünnepi alkalmakkor és szomorú eseményeken is. Használták még jelzőeszközként is. A fujarás énekkel váltotta fel játékát. A fujarát Polyánahegyalja területén, mintegy 500 km²-n használják. Dallamos hangzását a szlovák zeneszerzők (Svetozár Stračina és mások) is felhasználták zenéjükben. A fujarát és a fujarazenét az UNESCO 2008-ban felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. (hu)
- A fujara szlovák népi ajaksípos hangszer. A 12–13. században jól ismert és Európában széles körben elterjedt háromlyukú basszusfurulyára hasonlít. A szlovák fujaraszakértők szerint a hangszer származási helye Besztercebányától északra nyúló terület, egészen Zólyomlipcse környékéig. Úgy gondolják, hogy a háromlyukú basszusfurulya a török háborúk idején jutott el erre a területre, amikor egy nyugat-európai zsoldos ezred tartózkodott Zólyomlipcse közelében. A nagyjából ember magasságú hangszeren három hanglyuk található, melyek közül a legfelsőt a bal kéz hüvelykujjával, a középsőt a bal kéz középső ujjával és a legalsót a jobb kéz középső ujjával nyit vagy zár a játékos. A fujarát juhászok használták nyájuk legeltetése közben, továbbá különböző ünnepi alkalmakkor és szomorú eseményeken is. Használták még jelzőeszközként is. A fujarás énekkel váltotta fel játékát. A fujarát Polyánahegyalja területén, mintegy 500 km²-n használják. Dallamos hangzását a szlovák zeneszerzők (Svetozár Stračina és mások) is felhasználták zenéjükben. A fujarát és a fujarazenét az UNESCO 2008-ban felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. (hu)
|
dbo:classification
|
- aerofon→fúvós→ajaksípos→
- dugós furulya
|
dbo:length
| |
dbo:wikiPageID
| |
dbo:wikiPageLength
|
- 2512 (xsd:nonNegativeInteger)
|
dbo:wikiPageRevisionID
| |
prop-hu:azonosító
|
- fujara-and-its-music-00099 (hu)
- fujara-and-its-music-00099 (hu)
|
prop-hu:besorolás
| |
prop-hu:csőhossz
|
- G hangolású: 170 cm (hu)
- G hangolású: 170 cm (hu)
|
prop-hu:hangszerjátékos
|
- fujarás (hu)
- fujarás (hu)
|
prop-hu:kép
|
- Jozef Mikulasek - twórca fujar słowackich.jpg (hu)
- Jozef Mikulasek - twórca fujar słowackich.jpg (hu)
|
prop-hu:képméret
| |
prop-hu:név
| |
prop-hu:rokonHangszerek
| |
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
prop-hu:év
| |
dct:subject
| |
rdf:type
| |
rdfs:label
| |
prov:wasDerivedFrom
| |
foaf:isPrimaryTopicOf
| |
foaf:name
|
- (hu)
- Fujara (hu)
- (hu)
- Fujara (hu)
|
is foaf:primaryTopic
of | |