Property Value
dbo:abstract
  • A fujara szlovák népi ajaksípos hangszer. A 12–13. században jól ismert és Európában széles körben elterjedt háromlyukú basszusfurulyára hasonlít. A szlovák fujaraszakértők szerint a hangszer származási helye Besztercebányától északra nyúló terület, egészen Zólyomlipcse környékéig. Úgy gondolják, hogy a háromlyukú basszusfurulya a török háborúk idején jutott el erre a területre, amikor egy nyugat-európai zsoldos ezred tartózkodott Zólyomlipcse közelében. A nagyjából ember magasságú hangszeren három hanglyuk található, melyek közül a legfelsőt a bal kéz hüvelykujjával, a középsőt a bal kéz középső ujjával és a legalsót a jobb kéz középső ujjával nyit vagy zár a játékos. A fujarát juhászok használták nyájuk legeltetése közben, továbbá különböző ünnepi alkalmakkor és szomorú eseményeken is. Használták még jelzőeszközként is. A fujarás énekkel váltotta fel játékát. A fujarát Polyánahegyalja területén, mintegy 500 km²-n használják. Dallamos hangzását a szlovák zeneszerzők (Svetozár Stračina és mások) is felhasználták zenéjükben. A fujarát és a fujarazenét az UNESCO 2008-ban felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. (hu)
  • A fujara szlovák népi ajaksípos hangszer. A 12–13. században jól ismert és Európában széles körben elterjedt háromlyukú basszusfurulyára hasonlít. A szlovák fujaraszakértők szerint a hangszer származási helye Besztercebányától északra nyúló terület, egészen Zólyomlipcse környékéig. Úgy gondolják, hogy a háromlyukú basszusfurulya a török háborúk idején jutott el erre a területre, amikor egy nyugat-európai zsoldos ezred tartózkodott Zólyomlipcse közelében. A nagyjából ember magasságú hangszeren három hanglyuk található, melyek közül a legfelsőt a bal kéz hüvelykujjával, a középsőt a bal kéz középső ujjával és a legalsót a jobb kéz középső ujjával nyit vagy zár a játékos. A fujarát juhászok használták nyájuk legeltetése közben, továbbá különböző ünnepi alkalmakkor és szomorú eseményeken is. Használták még jelzőeszközként is. A fujarás énekkel váltotta fel játékát. A fujarát Polyánahegyalja területén, mintegy 500 km²-n használják. Dallamos hangzását a szlovák zeneszerzők (Svetozár Stračina és mások) is felhasználták zenéjükben. A fujarát és a fujarazenét az UNESCO 2008-ban felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. (hu)
dbo:classification
  • aerofon→fúvós→ajaksípos→
  • dugós furulya
dbo:length
  • 1.700000 (xsd:double)
dbo:wikiPageID
  • 1728966 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2512 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23729065 (xsd:integer)
prop-hu:azonosító
  • fujara-and-its-music-00099 (hu)
  • fujara-and-its-music-00099 (hu)
prop-hu:besorolás
prop-hu:csőhossz
  • G hangolású: 170 cm (hu)
  • G hangolású: 170 cm (hu)
prop-hu:hangszerjátékos
  • fujarás (hu)
  • fujarás (hu)
prop-hu:kép
  • Jozef Mikulasek - twórca fujar słowackich.jpg (hu)
  • Jozef Mikulasek - twórca fujar słowackich.jpg (hu)
prop-hu:képméret
  • x200px (hu)
  • x200px (hu)
prop-hu:név
  • Fujara (hu)
  • Fujara (hu)
prop-hu:rokonHangszerek
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:év
  • 2008 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Fujara (hu)
  • Fujara (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • (hu)
  • Fujara (hu)
  • (hu)
  • Fujara (hu)
is foaf:primaryTopic of