| dbo:abstract
|
- A fuke iskola (japán: 普化宗, fuke-sú) vagy fuke zen a japán buddhista zen tiszavirág-életű iskolája volt Japán feudális időszakában, a 13. és a 19. század között. A szekta filozófiai hátterét a különc zen mester, nézőpontja, illetve a korai és a csan vallásfilozófia - főleg „azonnali megvilágosodása” – jelentette. A fuke szerzetesek és papok arról voltak híresek, hogy sakuhacsi bambuszfurulyán játszottak a meditációs gyakorlatuk során, amelyet úgy neveznek, hogy szuizen („fújó meditáció”). Ez az újítás más zen szekták zazen („ülő meditáció”) gyakorlatából ered. Az emberek szemében a fuke legjellemzőbb vonása az volt, hogy a szerzetesek fejre húzott fonott kosárral és furulyázva mentek zarándokútra. A fuke iskola elméleti hátterét a megvilágosodás szavak általi elmagyarázásának lehetetlensége adja, valamint a legfontosabb szövegeik olyan mahájána szútrák, mint a , a Gyémánt szútra, illetve Bódhidharma „Véráram beszéde”. Szerzeteseik ritkán kántáltak buddhista szútrákat vagy más szövegeket. A megvilágosodás kifejezésére a furulya általi zene szolgál, a . A szekta ma is létezik, jóllehet kevésbé szervezett formában. Évente megrendezésre kerülő találkozóikon több száz sakuhacsi zenész, rinzai és fuke érdeklődésű háztulajdonos szokott összegyűlni. Ilyen csoport például a Kjocsiku Zendzsi Hoszan Kai (KZHK) és a rokon Mjóan Társaság. Fő templomuk a és a Mjóandzsi. (hu)
- A fuke iskola (japán: 普化宗, fuke-sú) vagy fuke zen a japán buddhista zen tiszavirág-életű iskolája volt Japán feudális időszakában, a 13. és a 19. század között. A szekta filozófiai hátterét a különc zen mester, nézőpontja, illetve a korai és a csan vallásfilozófia - főleg „azonnali megvilágosodása” – jelentette. A fuke szerzetesek és papok arról voltak híresek, hogy sakuhacsi bambuszfurulyán játszottak a meditációs gyakorlatuk során, amelyet úgy neveznek, hogy szuizen („fújó meditáció”). Ez az újítás más zen szekták zazen („ülő meditáció”) gyakorlatából ered. Az emberek szemében a fuke legjellemzőbb vonása az volt, hogy a szerzetesek fejre húzott fonott kosárral és furulyázva mentek zarándokútra. A fuke iskola elméleti hátterét a megvilágosodás szavak általi elmagyarázásának lehetetlensége adja, valamint a legfontosabb szövegeik olyan mahájána szútrák, mint a , a Gyémánt szútra, illetve Bódhidharma „Véráram beszéde”. Szerzeteseik ritkán kántáltak buddhista szútrákat vagy más szövegeket. A megvilágosodás kifejezésére a furulya általi zene szolgál, a . A szekta ma is létezik, jóllehet kevésbé szervezett formában. Évente megrendezésre kerülő találkozóikon több száz sakuhacsi zenész, rinzai és fuke érdeklődésű háztulajdonos szokott összegyűlni. Ilyen csoport például a Kjocsiku Zendzsi Hoszan Kai (KZHK) és a rokon Mjóan Társaság. Fő templomuk a és a Mjóandzsi. (hu)
|
