| dbo:abstract
|
- A fékezési sugárzás (idegen szóval Bremsstrahlung, a német bremsen (fékezni) és Strahlung (sugárzás) szavakból) olyan elektromágneses sugárzás, amely töltéssel rendelkezÅ‘ részecske lassulása által keletkezik, amikor azt más töltött részecske (jellemzÅ‘en elektron vagy atommag) letérÃti eredeti pályájáról. A mozgó részecske a lassulás következtében veszÃt mozgási energiájából, amelyet foton formájában ad le az energiamegmaradás törvényének megfelelve. A fékezési sugárzás szÃnképe folytonos. A részecskék töltésének növekedésével a sugárzás erÅ‘ssége növekszik, valamint a csúcsértéke eltolódik a nagyobb frekvenciák felé. Fékezési sugárzásnak számÃt bármely sugárzás, amely töltött részecske gyorsulása (vagy lassulása) során keletkezik. Ebbe a definÃcióba beleillik pl. a szinkrotronsugárzás is, azonban a kifejezést a gyakorlatban ennek szűkebb értelmében használják. A plazma eredetű fékezési sugárzást szokás szabad sugárzásnak is hÃvni, ami arra utal, hogy ebben az esetben a forrásrészecskék nem kötöttek, nem részei pl. ionnak, atomnak vagy molekulának az ütközés elÅ‘tt és után sem. A fékezési sugárzást elsÅ‘ként Nikola Tesla fedezte fel a nagy frekvenciájú gázkisülések kapcsán folytatott kÃsérletei során 1888 és 1897 között. TÅ‘le függetlenül fedezte fel a sugárzást Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben, és X-sugárzásnak nevezte el, mivel nem tudta, milyen sugárzásról van szó. Röntgen 1901-ben fizikai Nobel-dÃjat kapott felfedezéséért. (hu)
- A fékezési sugárzás (idegen szóval Bremsstrahlung, a német bremsen (fékezni) és Strahlung (sugárzás) szavakból) olyan elektromágneses sugárzás, amely töltéssel rendelkezÅ‘ részecske lassulása által keletkezik, amikor azt más töltött részecske (jellemzÅ‘en elektron vagy atommag) letérÃti eredeti pályájáról. A mozgó részecske a lassulás következtében veszÃt mozgási energiájából, amelyet foton formájában ad le az energiamegmaradás törvényének megfelelve. A fékezési sugárzás szÃnképe folytonos. A részecskék töltésének növekedésével a sugárzás erÅ‘ssége növekszik, valamint a csúcsértéke eltolódik a nagyobb frekvenciák felé. Fékezési sugárzásnak számÃt bármely sugárzás, amely töltött részecske gyorsulása (vagy lassulása) során keletkezik. Ebbe a definÃcióba beleillik pl. a szinkrotronsugárzás is, azonban a kifejezést a gyakorlatban ennek szűkebb értelmében használják. A plazma eredetű fékezési sugárzást szokás szabad sugárzásnak is hÃvni, ami arra utal, hogy ebben az esetben a forrásrészecskék nem kötöttek, nem részei pl. ionnak, atomnak vagy molekulának az ütközés elÅ‘tt és után sem. A fékezési sugárzást elsÅ‘ként Nikola Tesla fedezte fel a nagy frekvenciájú gázkisülések kapcsán folytatott kÃsérletei során 1888 és 1897 között. TÅ‘le függetlenül fedezte fel a sugárzást Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben, és X-sugárzásnak nevezte el, mivel nem tudta, milyen sugárzásról van szó. Röntgen 1901-ben fizikai Nobel-dÃjat kapott felfedezéséért. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A fékezési sugárzás (idegen szóval Bremsstrahlung, a német bremsen (fékezni) és Strahlung (sugárzás) szavakból) olyan elektromágneses sugárzás, amely töltéssel rendelkezÅ‘ részecske lassulása által keletkezik, amikor azt más töltött részecske (jellemzÅ‘en elektron vagy atommag) letérÃti eredeti pályájáról. Fékezési sugárzásnak számÃt bármely sugárzás, amely töltött részecske gyorsulása (vagy lassulása) során keletkezik. Ebbe a definÃcióba beleillik pl. a szinkrotronsugárzás is, azonban a kifejezést a gyakorlatban ennek szűkebb értelmében használják. (hu)
- A fékezési sugárzás (idegen szóval Bremsstrahlung, a német bremsen (fékezni) és Strahlung (sugárzás) szavakból) olyan elektromágneses sugárzás, amely töltéssel rendelkezÅ‘ részecske lassulása által keletkezik, amikor azt más töltött részecske (jellemzÅ‘en elektron vagy atommag) letérÃti eredeti pályájáról. Fékezési sugárzásnak számÃt bármely sugárzás, amely töltött részecske gyorsulása (vagy lassulása) során keletkezik. Ebbe a definÃcióba beleillik pl. a szinkrotronsugárzás is, azonban a kifejezést a gyakorlatban ennek szűkebb értelmében használják. (hu)
|
