| dbo:abstract
|
- A félig nyílt megnyitások a sakkban olyan megnyitások, amelyekben sötét 1. e4-re nem 1. e5-tel válaszol. A félig nyílt megnyitások alapgondolata, hogy sötét gyors támadást indítson világos középgyalogjai ellen. Félig nyílt megnyitásoknál világos e4 lépésére sötét legtöbbször nem e5-tel válaszol. Legtöbbször a szicíliai védelemmel, amelyben az 1. e4 - után sötét 1. - c5 -öt lép, és így aszimmetrikus játékmenet következhet. Hasonlóképpen sok játszmában előfordul a francia védelem (1. e4 e6) és a Caro–Kann-védelem (1. e4 c6). Ezeken kívül többféle félig nyílt megnyitás létezik.
* A (1.e4 d6 2.d4 Hf6 3.Hc3 g6), amelyet Vasja Pirc nagymester után neveztek el. Sötét a zártabb pozícióban és a vezérszárnyi futó erejében bízik.
* A (1. e4 d5), amely nem túlzottan volt kedvelt, hisz világosnak tempóelőnyt ad kezdetben, de sötétnek remek fejlődési lehetőségei lehetnek némelyik változatában.
* Az Aljechin-védelemben (1. e4 Hf6) sötét célja: megnehezítse, hogy világos nagy támadó vonalakhoz jusson, helyette előrecsábítja ellenfele gyalogjait, így egy túlterhelt centrumot hoz létre.
* A Nimzowitsch-védelemben (1. e4 Hc6) sötét megpróbálja megzavarni ellenfelét. Egyik előnye a transzformálhatósága más megnyitásokba, így világosnak nem ad konkrét célt a játék elején. Pl.: spanyol megnyitásba (1. e4 e5 2. Hf3 Hc6), vagy a szicíliai védelem Alapin-változatába (1. e4 c5 2. c3 Hc6) vagy Pelikán-változatába (1. e4 c5 2. Hf3 Hc6), vagy akár a francia védelem Paulsen-változatába (1. e4 e6 2. d4 d5 3. Hc3 Hc6), stb.
* A modern védelem avagy Robatsch-védelem (1. e4 g6): világos megmutatja sötétnek, hogy igenis értékes a centrum feletti uralom, sötét viszont azt reméli, hogy aláaknázhatja azt. Később a c6 és d6 gyalogot összehangolva egyfajta sündisznóállást építhet. (hu)
- A félig nyílt megnyitások a sakkban olyan megnyitások, amelyekben sötét 1. e4-re nem 1. e5-tel válaszol. A félig nyílt megnyitások alapgondolata, hogy sötét gyors támadást indítson világos középgyalogjai ellen. Félig nyílt megnyitásoknál világos e4 lépésére sötét legtöbbször nem e5-tel válaszol. Legtöbbször a szicíliai védelemmel, amelyben az 1. e4 - után sötét 1. - c5 -öt lép, és így aszimmetrikus játékmenet következhet. Hasonlóképpen sok játszmában előfordul a francia védelem (1. e4 e6) és a Caro–Kann-védelem (1. e4 c6). Ezeken kívül többféle félig nyílt megnyitás létezik.
* A (1.e4 d6 2.d4 Hf6 3.Hc3 g6), amelyet Vasja Pirc nagymester után neveztek el. Sötét a zártabb pozícióban és a vezérszárnyi futó erejében bízik.
* A (1. e4 d5), amely nem túlzottan volt kedvelt, hisz világosnak tempóelőnyt ad kezdetben, de sötétnek remek fejlődési lehetőségei lehetnek némelyik változatában.
* Az Aljechin-védelemben (1. e4 Hf6) sötét célja: megnehezítse, hogy világos nagy támadó vonalakhoz jusson, helyette előrecsábítja ellenfele gyalogjait, így egy túlterhelt centrumot hoz létre.
* A Nimzowitsch-védelemben (1. e4 Hc6) sötét megpróbálja megzavarni ellenfelét. Egyik előnye a transzformálhatósága más megnyitásokba, így világosnak nem ad konkrét célt a játék elején. Pl.: spanyol megnyitásba (1. e4 e5 2. Hf3 Hc6), vagy a szicíliai védelem Alapin-változatába (1. e4 c5 2. c3 Hc6) vagy Pelikán-változatába (1. e4 c5 2. Hf3 Hc6), vagy akár a francia védelem Paulsen-változatába (1. e4 e6 2. d4 d5 3. Hc3 Hc6), stb.
* A modern védelem avagy Robatsch-védelem (1. e4 g6): világos megmutatja sötétnek, hogy igenis értékes a centrum feletti uralom, sötét viszont azt reméli, hogy aláaknázhatja azt. Később a c6 és d6 gyalogot összehangolva egyfajta sündisznóállást építhet. (hu)
|
