| dbo:abstract
|
- A félvezető detektor valójában olyan dióda, melynek ionizáló sugárzást érzékelő aktív térfogata a PN átmenet kiürített rétege. A diódát záróirányú feszültségre kapcsolják, így nagyon kis áram folyik keresztül rajta. A belépő ionizáló sugárzás elektron–lyuk párokat kelt, ami megnöveli ezt az áramot, hasonlóan, mint a fotodióda esetében. Ezeknél a detektoroknál két alapvető probléma lép föl: 1.
* a kiürített réteg nem elég vastag (a klasszikus detektorok esetében max. 3 mm, ami csak protonok és alfa-részecskék detektálásához elegendő) 2.
* a diódán keresztül folyó áram nagyon nagy a sugárzás által keltett impulzushoz képest (rossz a jel/zaj arány) A kiürített réteget a záróirányú feszültség növelésével, vagy a félvezetőben lévő szennyezőatomok koncentrációjának csökkentésével lehet növelni. Az első lehetőség nem alkalmazható, mert növekszik a zaj. Ennek egy változata a felületi záróréteges detektor. Itt a félvezető kristályra vékony fémréteget (általában aranyat) párologtatnak. A fém és a félvezető között is kialakul PN átmenet . Ennek előnye, hogy a fémréteg felülete pontosan meghatározza a detektor felületét. A lítiumdriftelt detektorokban a szennyezőatomok koncentrációja nagyon alacsony, így a kiürített réteg szinte az egész kristályra kiterjed. Bórral szennyezett germániumba vagy szilíciumba (N típusú félvezető) lítiumot diffundáltatnak. A lítium által képviselt akceptor hibahelyek kiegyenlítik a donor hibahelyeket, így praktikusan hibahelymentes kristályt kapunk. (hu)
- A félvezető detektor valójában olyan dióda, melynek ionizáló sugárzást érzékelő aktív térfogata a PN átmenet kiürített rétege. A diódát záróirányú feszültségre kapcsolják, így nagyon kis áram folyik keresztül rajta. A belépő ionizáló sugárzás elektron–lyuk párokat kelt, ami megnöveli ezt az áramot, hasonlóan, mint a fotodióda esetében. Ezeknél a detektoroknál két alapvető probléma lép föl: 1.
* a kiürített réteg nem elég vastag (a klasszikus detektorok esetében max. 3 mm, ami csak protonok és alfa-részecskék detektálásához elegendő) 2.
* a diódán keresztül folyó áram nagyon nagy a sugárzás által keltett impulzushoz képest (rossz a jel/zaj arány) A kiürített réteget a záróirányú feszültség növelésével, vagy a félvezetőben lévő szennyezőatomok koncentrációjának csökkentésével lehet növelni. Az első lehetőség nem alkalmazható, mert növekszik a zaj. Ennek egy változata a felületi záróréteges detektor. Itt a félvezető kristályra vékony fémréteget (általában aranyat) párologtatnak. A fém és a félvezető között is kialakul PN átmenet . Ennek előnye, hogy a fémréteg felülete pontosan meghatározza a detektor felületét. A lítiumdriftelt detektorokban a szennyezőatomok koncentrációja nagyon alacsony, így a kiürített réteg szinte az egész kristályra kiterjed. Bórral szennyezett germániumba vagy szilíciumba (N típusú félvezető) lítiumot diffundáltatnak. A lítium által képviselt akceptor hibahelyek kiegyenlítik a donor hibahelyeket, így praktikusan hibahelymentes kristályt kapunk. (hu)
|
