| dbo:abstract
|
- A hányattatott sorsú Kemény Zsigmond Pesten él az 1850-es években, pénzhiánnyal küzd és sokszor beteg, ekkoriban, 1852-ben írja meg a Férj és nő című regényt.A forradalom utáni korszaka írói szempontból rendkívül termékeny, hiszen a Férj és nő mellett megírja a Szív örvényei című kisregényét 1851-ben, majd a Ködképek a kedély láthatárán című regényét 1853-ban. Gazdag a novella-termése is, hiszen ekkor születik: a Két boldog, az Alhikmet, a vén törpe, A szerelem élete, a Szerelem és hiúság. A Szív örvényei még a romantikus vonalat követi tárgyilagos jelenetekkel kiegészülve.A Férj és nő már elszakad ettől a vonaltól és a realizmus irányába fordul. A Norbert-család életén és a befejezésen keresztül tudjuk a realista vonásokat megfigyelni. A polgári és a nemesi réteg szembekerülésével a biedermeier és az én-kultusz is szembekerül. (hu)
- A hányattatott sorsú Kemény Zsigmond Pesten él az 1850-es években, pénzhiánnyal küzd és sokszor beteg, ekkoriban, 1852-ben írja meg a Férj és nő című regényt.A forradalom utáni korszaka írói szempontból rendkívül termékeny, hiszen a Férj és nő mellett megírja a Szív örvényei című kisregényét 1851-ben, majd a Ködképek a kedély láthatárán című regényét 1853-ban. Gazdag a novella-termése is, hiszen ekkor születik: a Két boldog, az Alhikmet, a vén törpe, A szerelem élete, a Szerelem és hiúság. A Szív örvényei még a romantikus vonalat követi tárgyilagos jelenetekkel kiegészülve.A Férj és nő már elszakad ettől a vonaltól és a realizmus irányába fordul. A Norbert-család életén és a befejezésen keresztül tudjuk a realista vonásokat megfigyelni. A polgári és a nemesi réteg szembekerülésével a biedermeier és az én-kultusz is szembekerül. (hu)
|
