| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Führer-rendelet vagy Führer-rendelkezés (németül Führererlass vagy Führerverordnung) a neve Adolf Hitler utasításainak. Ezeket a Harmadik Birodalom területén törvény gyanánt kellett betartania minden és minden . Nem volt feltételük valamely az alkotmányban meghatározott állami intézmény általi megerősítése, és tervezetnek sem kellett megelőznie őket. A Führer e rendelkezései megváltoztathatták a többi hatályos jogszabályt, vagy új jogszabályt is létrehozhattak. Hitlernek az a lehetősége, hogy rendelkezései törvényerővel bírjanak, a weimari köztársaság birodalmi elnökének jogosítványaira épültek. Nekik volt joguk megváltoztatni rendeletekkel a és a felső hivatalok szervezetét. 1934-ben mindkét államhivatali funkció egyesítése révén ezek a jogosultságok Hitlerre, mint új államfőre szálltak át. (Törvény a Német Birodalom államfőjéről, ami 1934. augusztus 1-jén törvényerőre emelkedett.) Azonban a második világháború kezdetétől a Führer rendelkezései már túllépték az alkotmányosság kereteit. Az 1933-as Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz) teljhatalommal ruházta fel a birodalmi kormányzatot olyan törvények kibocsátására, amelyek a német parlament, a jóváhagyása nélkül is érvényesek voltak. Ezzel a Német Birodalom 1933-tól kezdve diktatúra lett Hitler uralma alatt (a birodalmi kormányzat többé nem mint demokratikus szervezet működött). Mivel Hitler átvette a birodalmi elnök funkcióit is, ezért megkapta a weimari alkotmány 48-ik cikkelye alapján az úgynevezett kiadásának jogát is. Hitler rendeletei gyakran eklatáns megszegését jelentették az emberi jogoknak és egyben az alkotmány megsértései is voltak. A Reichstag 1942. április 26-án Hitler és belpolitikai hatalmát tovább erősítette azzal, hogy jogosítványait tovább bővítették a parancskiadással (azzal az indokkal, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a mindenkori helyzethez): (hu)
- A Führer-rendelet vagy Führer-rendelkezés (németül Führererlass vagy Führerverordnung) a neve Adolf Hitler utasításainak. Ezeket a Harmadik Birodalom területén törvény gyanánt kellett betartania minden és minden . Nem volt feltételük valamely az alkotmányban meghatározott állami intézmény általi megerősítése, és tervezetnek sem kellett megelőznie őket. A Führer e rendelkezései megváltoztathatták a többi hatályos jogszabályt, vagy új jogszabályt is létrehozhattak. Hitlernek az a lehetősége, hogy rendelkezései törvényerővel bírjanak, a weimari köztársaság birodalmi elnökének jogosítványaira épültek. Nekik volt joguk megváltoztatni rendeletekkel a és a felső hivatalok szervezetét. 1934-ben mindkét államhivatali funkció egyesítése révén ezek a jogosultságok Hitlerre, mint új államfőre szálltak át. (Törvény a Német Birodalom államfőjéről, ami 1934. augusztus 1-jén törvényerőre emelkedett.) Azonban a második világháború kezdetétől a Führer rendelkezései már túllépték az alkotmányosság kereteit. Az 1933-as Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz) teljhatalommal ruházta fel a birodalmi kormányzatot olyan törvények kibocsátására, amelyek a német parlament, a jóváhagyása nélkül is érvényesek voltak. Ezzel a Német Birodalom 1933-tól kezdve diktatúra lett Hitler uralma alatt (a birodalmi kormányzat többé nem mint demokratikus szervezet működött). Mivel Hitler átvette a birodalmi elnök funkcióit is, ezért megkapta a weimari alkotmány 48-ik cikkelye alapján az úgynevezett kiadásának jogát is. Hitler rendeletei gyakran eklatáns megszegését jelentették az emberi jogoknak és egyben az alkotmány megsértései is voltak. A Reichstag 1942. április 26-án Hitler és belpolitikai hatalmát tovább erősítette azzal, hogy jogosítványait tovább bővítették a parancskiadással (azzal az indokkal, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a mindenkori helyzethez): (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 13137 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- Düring (hu)
- Hubatsch, Walter (hu)
- Düring (hu)
- Hubatsch, Walter (hu)
|
| prop-hu:coauthors
| |
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:location
|
- München (hu)
- Frankfurt a.M. (hu)
- München (hu)
- Frankfurt a.M. (hu)
|
| prop-hu:origyear
|
- 1962 (xsd:integer)
- 1979 (xsd:integer)
|
| prop-hu:pag
| |
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:per
|
- Birodalmi közlöny I. (hu)
- Birodalmi közlöny I. (hu)
|
| prop-hu:publisher
|
- Verlag C.H. Beck (hu)
- Bernhard & Graefe Verlag für Wehrwissen (hu)
- Verlag C.H. Beck (hu)
- Bernhard & Graefe Verlag für Wehrwissen (hu)
|
| prop-hu:tit
| |
| prop-hu:title
|
- Texte zur deutschen Verfassungsgeschichte (hu)
- Hitlers Weisungen für die Kriegführung 1939–1945 (hu)
- Texte zur deutschen Verfassungsgeschichte (hu)
- Hitlers Weisungen für die Kriegführung 1939–1945 (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Führer-rendelkezés (hu)
- Führer-rendelkezés (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
