| dbo:abstract
|
- A fütyülős üveg egy alul hasas, vállal összeszűkülő, testéhez képest kétszer-négyszer hosszabb (párhuzamos) nyakú, 0,1 - 1 liter űrtartalmú üvegkorsó (karaf). Ismert füles vagy fül nélküli változata is. Elnevezését azért kapta, mert a dugó kirántásakor a nyakból kiszabadult levegő füttyre hasonló hangot hallatott. Napjainkban a csavaros kupakok elterjedésével a fütyülős palack már nem adja ezt a jellegzetes hangot, így lassan az elnevezés is értelmét veszti. A jellegzetes, "fütyülős" palackforma a XVIII-XIX. században a kocsmákban vált divatossá, kezdetben bort kínáltak benne, később praktikus okok miatt lett keresett: az ivóalkalmatosság stabil, ami a kocsmák világában nem volt elhanyagolható szempont, és a szűk szájrészben összegyűlt illatok koncentráltabban árulkodtak az ital minőségéről. Elsősorban a Tiszántúlon, Észak-Magyarországon és Erdélyben használták. A Dél-Alföldön, Bácskában (a mai Vajdaságban is) inkább a fityók tájszót használják. Később már a fütyülős üvegbe palackozták az italt, és az űrtartalma is megnőtt, akár 2 literig is. A 20. század második felében a magyar likőripari vállalatok fütyülős üvegbe palackozták a nyugati exportra is gyártott, úgynevezett Fütyülős barackpálinkát, amely fahordóban érlelt, valódi barackpárlat volt. A 2000-es évek elején a Zwack Unicum Nyrt. egy 25% barackpárlatból, aromából és finomszeszből álló barack ízű szeszes italt, a Fütyülős Barackot dobta piacra fütyülős üvegben. További hasonló termékek is forgalomba kerültek fütyülős palackban a termékcsalád tagjaként, majd később ágyas vegyespálinkák, ezután pedig tiszta szilva- körte- és almapálinka is. (hu)
- A fütyülős üveg egy alul hasas, vállal összeszűkülő, testéhez képest kétszer-négyszer hosszabb (párhuzamos) nyakú, 0,1 - 1 liter űrtartalmú üvegkorsó (karaf). Ismert füles vagy fül nélküli változata is. Elnevezését azért kapta, mert a dugó kirántásakor a nyakból kiszabadult levegő füttyre hasonló hangot hallatott. Napjainkban a csavaros kupakok elterjedésével a fütyülős palack már nem adja ezt a jellegzetes hangot, így lassan az elnevezés is értelmét veszti. A jellegzetes, "fütyülős" palackforma a XVIII-XIX. században a kocsmákban vált divatossá, kezdetben bort kínáltak benne, később praktikus okok miatt lett keresett: az ivóalkalmatosság stabil, ami a kocsmák világában nem volt elhanyagolható szempont, és a szűk szájrészben összegyűlt illatok koncentráltabban árulkodtak az ital minőségéről. Elsősorban a Tiszántúlon, Észak-Magyarországon és Erdélyben használták. A Dél-Alföldön, Bácskában (a mai Vajdaságban is) inkább a fityók tájszót használják. Később már a fütyülős üvegbe palackozták az italt, és az űrtartalma is megnőtt, akár 2 literig is. A 20. század második felében a magyar likőripari vállalatok fütyülős üvegbe palackozták a nyugati exportra is gyártott, úgynevezett Fütyülős barackpálinkát, amely fahordóban érlelt, valódi barackpárlat volt. A 2000-es évek elején a Zwack Unicum Nyrt. egy 25% barackpárlatból, aromából és finomszeszből álló barack ízű szeszes italt, a Fütyülős Barackot dobta piacra fütyülős üvegben. További hasonló termékek is forgalomba kerültek fütyülős palackban a termékcsalád tagjaként, majd később ágyas vegyespálinkák, ezután pedig tiszta szilva- körte- és almapálinka is. (hu)
|
