dbo:abstract
|
- A főszereplő egy mű (film/videojáték/televíziós sorozat/könyv/történet/színjáték) központi alakja. Személye köré épül az egész mű. Ő viszi előre a történet szálait, ő hozza a döntéseket, illetve szembenéz e döntések esetleges következményeivel. Ha egy cselekmény több szálon fut, vagy egy mű több történetből áll, az összes történet külön főszereplővel rendelkezik. A főszereplő ellentéte az antagonista vagy ellenfél, aki akadályokat gördít a főszereplő útjába, komplikált helyzeteket hoz létre, illetve konfliktusokat szül, amelyek próbára teszik a főszereplőt, és felfedik a főszereplő erősségeit és gyengeségeit. Korai példák főszereplőkre az ókori görög drámákban találhatóak. Ebben az időben a főszereplő a mű szerzőjeként, rendezőjeként és színészeként szolgált, ezeket a szerepeket csak később különítették el és osztották különböző személyekre. Az ókori Görögországban megkülönböztették a főszereplőt a hős fogalmától. Némely mű esetében hamis főszereplővel (false protagonist) találkozhatunk. Ez arra utal, hogy a főszereplőnek hitt személy a mű egy részében szerepel, a hátralevő részre pedig eltűnik. Alfred Hitchcock 1960-as Psycho című filmje jó példa erre. (hu)
- A főszereplő egy mű (film/videojáték/televíziós sorozat/könyv/történet/színjáték) központi alakja. Személye köré épül az egész mű. Ő viszi előre a történet szálait, ő hozza a döntéseket, illetve szembenéz e döntések esetleges következményeivel. Ha egy cselekmény több szálon fut, vagy egy mű több történetből áll, az összes történet külön főszereplővel rendelkezik. A főszereplő ellentéte az antagonista vagy ellenfél, aki akadályokat gördít a főszereplő útjába, komplikált helyzeteket hoz létre, illetve konfliktusokat szül, amelyek próbára teszik a főszereplőt, és felfedik a főszereplő erősségeit és gyengeségeit. Korai példák főszereplőkre az ókori görög drámákban találhatóak. Ebben az időben a főszereplő a mű szerzőjeként, rendezőjeként és színészeként szolgált, ezeket a szerepeket csak később különítették el és osztották különböző személyekre. Az ókori Görögországban megkülönböztették a főszereplőt a hős fogalmától. Némely mű esetében hamis főszereplővel (false protagonist) találkozhatunk. Ez arra utal, hogy a főszereplőnek hitt személy a mű egy részében szerepel, a hátralevő részre pedig eltűnik. Alfred Hitchcock 1960-as Psycho című filmje jó példa erre. (hu)
|