| dbo:abstract
|
- G. E. M. Anscombe (1919. március 18. – 2001. január 5.), azaz Gertrude Elizabeth Margaret Anscombe, de leginkább csak Elizabeth Anscombe-ként ismert. Brit analitikus filozófus. Ludwig Wittgenstein tanítványaként műveinek legnagyobb szaktekintélye, valamint számos írásának és könyvének, mindenekelőtt a Filozófiai vizsgálódások-nak (Philosophical Investigations) a szerkesztője és fordítója. Írt az elmefilozófiáról, a , a , a nyelvfilozófiáról és az etikáról. Az 1958-as Modern Moral Philosophy (Modern erkölcsfilozófia) című írásában bevezeti a „konzekvencializmus” fogalmát az analitikus filozófia nyelvezetébe; ez, valamint az ezt követő cikkei nagy hatást gyakoroltak a kortárs . Az Intenció című monográfiáját általában a legnagyobb és leghatásosabb munkájának tekintik, valamint ez a mű adta a legnagyobb ösztönzést az elkövetkező filozófiai érdeklődésre az intenció, a tett és a gyakorlati érvelés fogalmai iránt. (hu)
- G. E. M. Anscombe (1919. március 18. – 2001. január 5.), azaz Gertrude Elizabeth Margaret Anscombe, de leginkább csak Elizabeth Anscombe-ként ismert. Brit analitikus filozófus. Ludwig Wittgenstein tanítványaként műveinek legnagyobb szaktekintélye, valamint számos írásának és könyvének, mindenekelőtt a Filozófiai vizsgálódások-nak (Philosophical Investigations) a szerkesztője és fordítója. Írt az elmefilozófiáról, a , a , a nyelvfilozófiáról és az etikáról. Az 1958-as Modern Moral Philosophy (Modern erkölcsfilozófia) című írásában bevezeti a „konzekvencializmus” fogalmát az analitikus filozófia nyelvezetébe; ez, valamint az ezt követő cikkei nagy hatást gyakoroltak a kortárs . Az Intenció című monográfiáját általában a legnagyobb és leghatásosabb munkájának tekintik, valamint ez a mű adta a legnagyobb ösztönzést az elkövetkező filozófiai érdeklődésre az intenció, a tett és a gyakorlati érvelés fogalmai iránt. (hu)
|
