| dbo:abstract
|
- A Garai család (horvátul: Gorjanski) középkori magyar család volt, melynek tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Királyság történetében. A Garai család, mely a 14. és 15. században nádorságot három nemzedéken át viselte, a Dorozsma nemzetségből származik. 1269-ben élt János ispán a Dorozsma nemzetségből, és ennek fia István mester, Béla tót-, horvát- és dalmátországi hercegnek fegyvernöke, kik nevezett Béla hercegtől Valkó vármegyében Gara helységet nyerték érdemeik jutalmául. I. Istvánnak hat fia maradt, ezek közül János előbb zágrábi püspök, utóbb kalocsai érsek, László pedig váci püspök lévén, II. István és Gergely magnélkül halván el, csak I. Miklósnak és I. Pálnak lettek utódai, kik által a család két ágra szakadt. I. Miklós ágazata, mert nádorokat mutatott fel, nádori ágnak, – a báni hivatalról báni ágnak, vagy gothói Garainak is neveztetik. (hu)
- A Garai család (horvátul: Gorjanski) középkori magyar család volt, melynek tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a Magyar Királyság történetében. A Garai család, mely a 14. és 15. században nádorságot három nemzedéken át viselte, a Dorozsma nemzetségből származik. 1269-ben élt János ispán a Dorozsma nemzetségből, és ennek fia István mester, Béla tót-, horvát- és dalmátországi hercegnek fegyvernöke, kik nevezett Béla hercegtől Valkó vármegyében Gara helységet nyerték érdemeik jutalmául. I. Istvánnak hat fia maradt, ezek közül János előbb zágrábi püspök, utóbb kalocsai érsek, László pedig váci püspök lévén, II. István és Gergely magnélkül halván el, csak I. Miklósnak és I. Pálnak lettek utódai, kik által a család két ágra szakadt. I. Miklós ágazata, mert nádorokat mutatott fel, nádori ágnak, – a báni hivatalról báni ágnak, vagy gothói Garainak is neveztetik. (hu)
|
