| dbo:abstract
|
- Garázda Péter (Apar, 1448-1450 körül – Esztergom, 1507) 15. századi kiemelkedő magyar humanista, költő és prózaíró. Feltételezhetően Vitéz János és Janus Pannonius rokona volt. Vitéz János pártfogásával 1465 és 1468 között Ferrarában tanult, ahol baráti köréhez tartozott , Vetési László, , Perényi Miklós, (wd), valamint tanára, (wd). 1468-ban visszautazott Magyarországra, de 1469-től már Firenzében folytatta tanulmányait. Itt került kapcsolatba az Academia Platonica tagjaival, többek között Marsilio Ficinóval, és itt vetette meg gazdag könyvtárának alapjait. 1471-ben indult haza Magyarországra, de útközben Velencében megbetegedett. A Mátyás király elleni összeesküvés miatt Páduába vonult vissza. 1474-ben mégis hazajött, előbb nyitrai, 1476-ban esztergomi kanonok, majd prépost lett. 1478-ban a pécsi iskola lektora. Kapcsolatban állt Lorenzo de’ Medicivel, Marsilio Ficinóval levelezett. Költeményeit kiváló olasz humanisták (pl. Filippo Buonaccorsi, Bartolomeo Fonzio) dicsérték. Versei nem maradtak fenn, mindössze egy epigrammáját, a sírfeliratát ismerjük. (hu)
- Garázda Péter (Apar, 1448-1450 körül – Esztergom, 1507) 15. századi kiemelkedő magyar humanista, költő és prózaíró. Feltételezhetően Vitéz János és Janus Pannonius rokona volt. Vitéz János pártfogásával 1465 és 1468 között Ferrarában tanult, ahol baráti köréhez tartozott , Vetési László, , Perényi Miklós, (wd), valamint tanára, (wd). 1468-ban visszautazott Magyarországra, de 1469-től már Firenzében folytatta tanulmányait. Itt került kapcsolatba az Academia Platonica tagjaival, többek között Marsilio Ficinóval, és itt vetette meg gazdag könyvtárának alapjait. 1471-ben indult haza Magyarországra, de útközben Velencében megbetegedett. A Mátyás király elleni összeesküvés miatt Páduába vonult vissza. 1474-ben mégis hazajött, előbb nyitrai, 1476-ban esztergomi kanonok, majd prépost lett. 1478-ban a pécsi iskola lektora. Kapcsolatban állt Lorenzo de’ Medicivel, Marsilio Ficinóval levelezett. Költeményeit kiváló olasz humanisták (pl. Filippo Buonaccorsi, Bartolomeo Fonzio) dicsérték. Versei nem maradtak fenn, mindössze egy epigrammáját, a sírfeliratát ismerjük. (hu)
|
