Property Value
dbo:abstract
  • Claes Heinen (vagy Heynensoen), avagy ismertebb nevén Gelre herold (1340/1345 k.-1414), Ruyers címerkirálya, II. Jean de Châtillon, Blois grófjának, Gelderland hercegének a szolgálatában álló herold volt. A neve előfordul Geldre, Gelderland, Gueldre, Claes Heijnen, Heneysoen, Heinenzoon, Heijnenszoon alakban is. Az általános nézet szerint Gelre herold személye megegyezik Beyeren (néha Gelre) herold személyével, aki a Beyeren címerkönyv (Wapenboek van Beyeren) összeállítója, a Holland krónika (Die Hollantsche cronike) és a Világkrónika (Wereldkroniek) írója. Mielőtt Beyeren Albert, Hollandia grófjának szolgálatába került volna, a gelrei udvarban volt herold, valószínűleg Mechteld van Gelrenél, aki 1372-ben férjhez ment Châtillon Jánoshoz, Blois grófjához. A neve az általa 1370-1395 között (más források szerint 1340-1370 között) összeállított címerkönyvről ismert, melynek kéziratát (ms. 15652-56) a belga Királyi Könyvtár őrzi Brüsszelben (Bibliothèque Royale de Bruxelles, Koninklijke Bibliotheek). A mű az egyik legfontosabb középkori címerkönyv. 121 pergamenlapból áll, melyek hat részre oszlanak. Az I-V. rész tulajdonképpen a VI., legfontosabb rész kiegészítése. A mű pergamenlapjain összesen 1755 blazon (címerleírás) és színes kép található egész Európából, melyek között túlsúlyban vannak a flamand és a rajnai tartományokból származó címerek. Az első rész (fol. 1ro-21vo) számos költeményt tartalmaz (III. János, Brabant hercege 17 lovagjának kalandjai és a gróf válasza; lovagokról szóló címerköltemények, akik az 1345-ös stavoreni csatába estek el; a brabanti hercegek és Hollandia grófjainak krónikája, és tizenkét különböző királyról szóló költemény). A második rész (fol. 22ro-123ro) 1553 címert tartalmaz, országok szerint csoportosítva, az első helyen az uralkodó, majd a vazallusai címereivel. Némileg helytelen formában leírja Nagy Lajos magyar király címerét és közli a képét is. A leírás szerint a címerben vörös alapon szerepel egy aranykoronás ezüst sas, Lengyelország címere, zöld halmon álló ezüstkereszt, három levágot, jobbra néző arany koronás ezüst oroszlánfej, Dalmácia címere. A pajzson leeresztett rostélyú csöbörsisak fekete sisaktakaróval, a siaskon aranykoronával, melyen két ezüst strucctoll között aranykoronás, vörössel ezüst struccfej látható, a csőrében aranypatkóval. Kiadásai: * Bouton, Victor: Wapenboeck ou armorial de 1334 à 1372, précédé de poésies héraldiques par Gelre, héraut d'armes. Párizs-Brüsszel, 1881-1905. * GELRE – B. R. Ms. 15652-56, Uitgevereij – Editions Jan van Helmont, Leuven 1992; előszó, Mme. C. Van den Bergen-Pantens. * P. Adam-Even, L’armorial universel du héraut Gelre (1370-1395); Claes Heinen, roi d’armes des Ruyers (Archieves héraldiques suisses 1971) Őt tartják a Bellenville címerkönyv (1370 k.-1385) szerzőjének is, mely kb. 1722 címerpajzsot tartalmaz, és ezek közül 478 a sisakot és a sisakdíszt is feltünteti. Tartalmazza 24 lengyel lovag címerét is (2 címert kétszer rajzoltak le). Egyike a legteljesebben fennmaradt címerkönyveknek. * Kiadása: Jequier, L. (szerk.), L'Armorial Bellenville. In: Cahier d'Heraldique, Paris, vol. 5/1983. * Beszámolók róla: Recueil du Ile Congres international des sciences genealogique et héraldique. Liége, 1972. május 29-június 2. (hu)
  • Claes Heinen (vagy Heynensoen), avagy ismertebb nevén Gelre herold (1340/1345 k.-1414), Ruyers címerkirálya, II. Jean de Châtillon, Blois grófjának, Gelderland hercegének a szolgálatában álló herold volt. A neve előfordul Geldre, Gelderland, Gueldre, Claes Heijnen, Heneysoen, Heinenzoon, Heijnenszoon alakban is. Az általános nézet szerint Gelre herold személye megegyezik Beyeren (néha Gelre) herold személyével, aki a Beyeren címerkönyv (Wapenboek van Beyeren) összeállítója, a Holland krónika (Die Hollantsche cronike) és a Világkrónika (Wereldkroniek) írója. Mielőtt Beyeren Albert, Hollandia grófjának szolgálatába került volna, a gelrei udvarban volt herold, valószínűleg Mechteld van Gelrenél, aki 1372-ben férjhez ment Châtillon Jánoshoz, Blois grófjához. A neve az általa 1370-1395 között (más források szerint 1340-1370 között) összeállított címerkönyvről ismert, melynek kéziratát (ms. 15652-56) a belga Királyi Könyvtár őrzi Brüsszelben (Bibliothèque Royale de Bruxelles, Koninklijke Bibliotheek). A mű az egyik legfontosabb középkori címerkönyv. 121 pergamenlapból áll, melyek hat részre oszlanak. Az I-V. rész tulajdonképpen a VI., legfontosabb rész kiegészítése. A mű pergamenlapjain összesen 1755 blazon (címerleírás) és színes kép található egész Európából, melyek között túlsúlyban vannak a flamand és a rajnai tartományokból származó címerek. Az első rész (fol. 1ro-21vo) számos költeményt tartalmaz (III. János, Brabant hercege 17 lovagjának kalandjai és a gróf válasza; lovagokról szóló címerköltemények, akik az 1345-ös stavoreni csatába estek el; a brabanti hercegek és Hollandia grófjainak krónikája, és tizenkét különböző királyról szóló költemény). A második rész (fol. 22ro-123ro) 1553 címert tartalmaz, országok szerint csoportosítva, az első helyen az uralkodó, majd a vazallusai címereivel. Némileg helytelen formában leírja Nagy Lajos magyar király címerét és közli a képét is. A leírás szerint a címerben vörös alapon szerepel egy aranykoronás ezüst sas, Lengyelország címere, zöld halmon álló ezüstkereszt, három levágot, jobbra néző arany koronás ezüst oroszlánfej, Dalmácia címere. A pajzson leeresztett rostélyú csöbörsisak fekete sisaktakaróval, a siaskon aranykoronával, melyen két ezüst strucctoll között aranykoronás, vörössel ezüst struccfej látható, a csőrében aranypatkóval. Kiadásai: * Bouton, Victor: Wapenboeck ou armorial de 1334 à 1372, précédé de poésies héraldiques par Gelre, héraut d'armes. Párizs-Brüsszel, 1881-1905. * GELRE – B. R. Ms. 15652-56, Uitgevereij – Editions Jan van Helmont, Leuven 1992; előszó, Mme. C. Van den Bergen-Pantens. * P. Adam-Even, L’armorial universel du héraut Gelre (1370-1395); Claes Heinen, roi d’armes des Ruyers (Archieves héraldiques suisses 1971) Őt tartják a Bellenville címerkönyv (1370 k.-1385) szerzőjének is, mely kb. 1722 címerpajzsot tartalmaz, és ezek közül 478 a sisakot és a sisakdíszt is feltünteti. Tartalmazza 24 lengyel lovag címerét is (2 címert kétszer rajzoltak le). Egyike a legteljesebben fennmaradt címerkönyveknek. * Kiadása: Jequier, L. (szerk.), L'Armorial Bellenville. In: Cahier d'Heraldique, Paris, vol. 5/1983. * Beszámolók róla: Recueil du Ile Congres international des sciences genealogique et héraldique. Liége, 1972. május 29-június 2. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 105477 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 6641 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23741427 (xsd:integer)
prop-hu:date
  • 20060915001050 (xsd:decimal)
prop-hu:halálDátuma
  • 1414 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Gelre heroldja Gelre címerkönyvéből, Rietstap, Handboek der heraldiek, 18 51. l..PNG (hu)
  • Gelre heroldja Gelre címerkönyvéből, Rietstap, Handboek der heraldiek, 18 51. l..PNG (hu)
prop-hu:képaláírás
  • Gelre heroldja, Gelre saját címerkönyvéből (hu)
  • Gelre heroldja, Gelre saját címerkönyvéből (hu)
prop-hu:képméret
  • 249 (xsd:integer)
prop-hu:megjegyzés
prop-hu:születésiDátum
  • 1340 (xsd:integer)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Gelre (hu)
  • Gelre (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of