| dbo:abstract
|
- A geoaercheológia a régészet:
* geológiai,
* geomorfológiai,
* geofizikai,
* geokémiai és
* őslénytani, azaz
* és
* módszereket alkalmazó segédtudománya. Előzményei a 18. századig nyúlnak vissza, valódi geoaercheológiáról azonban csak a 19. század második fele óta beszélhetünk. Alapjait Charles Lyell 1863-ban megjelent könyve vetette meg: ebben a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a geológia, az őslénytan és a régészet megközelítési módjai, módszerei összekapcsolódnak, így a geológiának és az őslénytannak is fontos szerepet kell adni a régészeti kutatásban. Nagyjából ugyanekkor ismerték fel az elemzés, azaz az ember által készített tárgyak geológiai és őslénytani vizsgálatának jelentőségét is. Magyarországi úttörőjének Herman Ottó természettudóst tekintik, de igazán csak a második világháború után terjedt el, az egykori környezet geomorfológiai, geológiai, őslénytani rekonstrukciója, archimetriai feltárása pedig csak az 1990-es évektől vált rutinszerűvé. A földtani, őslénytani, paleobotanikai vizsgálatok mellett egyre jelentősebb a régészeti feltárásokon végzett történeti vizsgálatok szerepe – hazánkban elsőként és behatóbban Stefanovits Pál foglalkozott a paleotalajok talajtani elemzésével löszfeltárásokban és Mátralába pleisztocén rétegeiben. (hu)
- A geoaercheológia a régészet:
* geológiai,
* geomorfológiai,
* geofizikai,
* geokémiai és
* őslénytani, azaz
* és
* módszereket alkalmazó segédtudománya. Előzményei a 18. századig nyúlnak vissza, valódi geoaercheológiáról azonban csak a 19. század második fele óta beszélhetünk. Alapjait Charles Lyell 1863-ban megjelent könyve vetette meg: ebben a szerző arra a következtetésre jutott, hogy a geológia, az őslénytan és a régészet megközelítési módjai, módszerei összekapcsolódnak, így a geológiának és az őslénytannak is fontos szerepet kell adni a régészeti kutatásban. Nagyjából ugyanekkor ismerték fel az elemzés, azaz az ember által készített tárgyak geológiai és őslénytani vizsgálatának jelentőségét is. Magyarországi úttörőjének Herman Ottó természettudóst tekintik, de igazán csak a második világháború után terjedt el, az egykori környezet geomorfológiai, geológiai, őslénytani rekonstrukciója, archimetriai feltárása pedig csak az 1990-es évektől vált rutinszerűvé. A földtani, őslénytani, paleobotanikai vizsgálatok mellett egyre jelentősebb a régészeti feltárásokon végzett történeti vizsgálatok szerepe – hazánkban elsőként és behatóbban Stefanovits Pál foglalkozott a paleotalajok talajtani elemzésével löszfeltárásokban és Mátralába pleisztocén rétegeiben. (hu)
|
