| dbo:abstract
|
- A geodéziai mérőtorony földmérési célokat szolgáló építmény, melyet Magyarországon az 1970-es években kezdtek el építeni, főleg az akkori vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé. Ezek egyrészt szolgáltak, ill. elengedhetetlenül fontosak voltak a hosszúoldalú sokszögelés kivitelezésében (mert messziről is irányozhatóak). Manapság már csak néha használják őket a földmérők, akkor is legfeljebb tájékozó iránynak. Többségük le van zárva, felmenni rájuk tilos és életveszélyes. A magyar állam tulajdonában állnak. A Börzsöny tetején, a Csóványoson, 2014-ben újították fel a korábbi geodéziai mérőtornyot, amely 2014 októberétől kilátóként üzemel. A felújítás 85 millió forintból valósult meg. A kilátószint 22,61 méterrel van a felszín fölött, ahová 133 lépcsőfok vezet acél csigalépcsőn. A csúcsról mintegy 117 kilométer tiszta időben a látóhatár, amely mintegy 43 000 négyzetkilométeres látómezőt ölel fel. (hu)
- A geodéziai mérőtorony földmérési célokat szolgáló építmény, melyet Magyarországon az 1970-es években kezdtek el építeni, főleg az akkori vízszintes alapponthálózat elsőrendű pontjai fölé. Ezek egyrészt szolgáltak, ill. elengedhetetlenül fontosak voltak a hosszúoldalú sokszögelés kivitelezésében (mert messziről is irányozhatóak). Manapság már csak néha használják őket a földmérők, akkor is legfeljebb tájékozó iránynak. Többségük le van zárva, felmenni rájuk tilos és életveszélyes. A magyar állam tulajdonában állnak. A Börzsöny tetején, a Csóványoson, 2014-ben újították fel a korábbi geodéziai mérőtornyot, amely 2014 októberétől kilátóként üzemel. A felújítás 85 millió forintból valósult meg. A kilátószint 22,61 méterrel van a felszín fölött, ahová 133 lépcsőfok vezet acél csigalépcsőn. A csúcsról mintegy 117 kilométer tiszta időben a látóhatár, amely mintegy 43 000 négyzetkilométeres látómezőt ölel fel. (hu)
|
