| dbo:abstract
|
- George Lillo (1693?–1739), angol tragédiaíró. Lillo Londonban született, egy ékszerész fiaként, és az apja szakmáját tanulta ki. 1730-ban bukkant fel első drámájával (Silvia, or the Country Burial), ami John Gay Koldusoperáját utánozta. Nem volt elsöprő siker, de a következő évben A londoni kereskedővel (The London Merchant, or the History of George Barnwell, 1731) beérkezett; a darab odahaza és külföldön is nagy siker volt. Haláláig még öt darabot írt: két blank verse-ben íródott tragédiát, egy történelmi tragédiát, egy álarcos darabot; Shakespeare Periclesét és az ismeretlen eredetű Fevershami Ardent (Arden of Feversham) átdolgozta. Lillo darabjainak a témája volt az eredeti: a Londoni kereskedő polgári dráma, a Fatal Curiosity (1736) a szereplői a legszegényebb osztály tagjai. Lillot néha is nevezik; a Londoni kereskedő egynéhány jelenete tényleg egy kicsit érzelgős. De Lillo elsősorban moralista: a tragédia, arra ad alkalmat neki, hogy a bűn következményeit bemutassa. Műveit már régen nem adták ki összegyűjtve: A londoni kereskedőt és a Fatal Curiosityt-t szokták alkalmanként kiadni, legutóbb 1965-ben, utószavával. (hu)
- George Lillo (1693?–1739), angol tragédiaíró. Lillo Londonban született, egy ékszerész fiaként, és az apja szakmáját tanulta ki. 1730-ban bukkant fel első drámájával (Silvia, or the Country Burial), ami John Gay Koldusoperáját utánozta. Nem volt elsöprő siker, de a következő évben A londoni kereskedővel (The London Merchant, or the History of George Barnwell, 1731) beérkezett; a darab odahaza és külföldön is nagy siker volt. Haláláig még öt darabot írt: két blank verse-ben íródott tragédiát, egy történelmi tragédiát, egy álarcos darabot; Shakespeare Periclesét és az ismeretlen eredetű Fevershami Ardent (Arden of Feversham) átdolgozta. Lillo darabjainak a témája volt az eredeti: a Londoni kereskedő polgári dráma, a Fatal Curiosity (1736) a szereplői a legszegényebb osztály tagjai. Lillot néha is nevezik; a Londoni kereskedő egynéhány jelenete tényleg egy kicsit érzelgős. De Lillo elsősorban moralista: a tragédia, arra ad alkalmat neki, hogy a bűn következményeit bemutassa. Műveit már régen nem adták ki összegyűjtve: A londoni kereskedőt és a Fatal Curiosityt-t szokták alkalmanként kiadni, legutóbb 1965-ben, utószavával. (hu)
|
