| dbo:abstract
|
- A germán ősvallás a germán nyelvet beszélő, különféle fejlettségi fokon álló törzsek viszonylag egységes hitvilága és vallása a kereszténység felvétele előtt. Egységes germán vallásról csak fenntartásokkal és helyi eltérések figyelembevételével beszélhetünk. A germánok Európa északnyugati részét, a kelták települési területétől északra húzódó, erdős, mocsaras és hegyvidéki térségeket népesítették be. Ókori források egybehangzóan állítják, hogy a keltáknál primitívebb, barbárabb körülmények között éltek. Ez a megállapítás vonatkozott vallási képzeteikre, szertartásaikra és intézményeikre is. Az északi germánok – akik Skandináviában éltek – vallási hiedelmeit főleg az Edda-dalokból ismerjük, a déli germánokét ősi hagyományokat gyűjtő középkori szerzetesek révén. A germán törzsek a 4–10. század között tértek keresztény hitre, de ősi hiedelmeiket népi szertartásaikban, mondáikban továbbra is megőrizték. (hu)
- A germán ősvallás a germán nyelvet beszélő, különféle fejlettségi fokon álló törzsek viszonylag egységes hitvilága és vallása a kereszténység felvétele előtt. Egységes germán vallásról csak fenntartásokkal és helyi eltérések figyelembevételével beszélhetünk. A germánok Európa északnyugati részét, a kelták települési területétől északra húzódó, erdős, mocsaras és hegyvidéki térségeket népesítették be. Ókori források egybehangzóan állítják, hogy a keltáknál primitívebb, barbárabb körülmények között éltek. Ez a megállapítás vonatkozott vallási képzeteikre, szertartásaikra és intézményeikre is. Az északi germánok – akik Skandináviában éltek – vallási hiedelmeit főleg az Edda-dalokból ismerjük, a déli germánokét ősi hagyományokat gyűjtő középkori szerzetesek révén. A germán törzsek a 4–10. század között tértek keresztény hitre, de ősi hiedelmeiket népi szertartásaikban, mondáikban továbbra is megőrizték. (hu)
|
