| dbo:abstract
|
- Geszti Jóska (más változatok szerint: Geszten vagy Gesztely) híres betyár volt a Nyírségben a 19. század közepén, számos és könyv hőse. Akkora hírnévre tett szert, hogy az országosan ismert betyárdalok, közül sokat az ő nevével énekeltek. Például: Esik eső jaj de szépen cseperegGeszten Jóska a csárdába keseregKi-ki megyen meg bemegy a szobábaRáborul a csaplárosné vállára… Gazdag mondakör szól róla, de életének tényeiről keveset lehet tudni. A Borovszky-féle sorozatban megjelent Szabolcs vármegyei kötet ismerteti Geszti Jóska perét. A perben nevezetes esemény volt, amikor egy 1847-es szembesítésen Geszti rablótársa Zsíros Pista szemébe mondta viselt tetteit, minek hatására „az oroszlán erejü Gesztely József mielőtt észrevette volna a nemes bíróság, lecsavarítva kezéről a vasat, úgy ütötte arczul czinkostársát, hogy lebukott előtte”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején fogságból szabadult és harcolt az osztrák császár ellen. Az 1850-es évek elején azonban újra elfogták. A nagykállói várbörtönből megszökött, de lelőtték. Ennek idejét egy népballada elfogatásánál évtizedekkel későbbre, 1881-re teszi. 1924-es nyírségi látogatása során Móricz Zsigmond a feljegyzések szerint sokat érdeklődödtt Geszten Jóska iránt: a hallottak valószínűleg beépültek 1936-ban megjelent Betyár című regényébe. (hu)
- Geszti Jóska (más változatok szerint: Geszten vagy Gesztely) híres betyár volt a Nyírségben a 19. század közepén, számos és könyv hőse. Akkora hírnévre tett szert, hogy az országosan ismert betyárdalok, közül sokat az ő nevével énekeltek. Például: Esik eső jaj de szépen cseperegGeszten Jóska a csárdába keseregKi-ki megyen meg bemegy a szobábaRáborul a csaplárosné vállára… Gazdag mondakör szól róla, de életének tényeiről keveset lehet tudni. A Borovszky-féle sorozatban megjelent Szabolcs vármegyei kötet ismerteti Geszti Jóska perét. A perben nevezetes esemény volt, amikor egy 1847-es szembesítésen Geszti rablótársa Zsíros Pista szemébe mondta viselt tetteit, minek hatására „az oroszlán erejü Gesztely József mielőtt észrevette volna a nemes bíróság, lecsavarítva kezéről a vasat, úgy ütötte arczul czinkostársát, hogy lebukott előtte”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején fogságból szabadult és harcolt az osztrák császár ellen. Az 1850-es évek elején azonban újra elfogták. A nagykállói várbörtönből megszökött, de lelőtték. Ennek idejét egy népballada elfogatásánál évtizedekkel későbbre, 1881-re teszi. 1924-es nyírségi látogatása során Móricz Zsigmond a feljegyzések szerint sokat érdeklődödtt Geszten Jóska iránt: a hallottak valószínűleg beépültek 1936-ban megjelent Betyár című regényébe. (hu)
|
