| dbo:abstract
|
- A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza. Az ókori keleti költészet legfontosabb eposza. Mivel több változatban fennmaradt, a legteljesebb kora ókori irodalmi mű. A töredékek kiegészítik, helyenként átfedik egymást, és kétség sincs az összetartozásukról. Az akkád nyelvű eposzváltozatok a sumer Gilgames királyról szóló történet, és az azzal kapcsolatba hozható más sumer irodalmi remekek összedolgozásával keletkeztek, közben egyéb elemekkel is bővültek, és az uruki király egyre inkább félisteni, sőt isteni hérosszá vált. Utóbb a sumer eredetű, a Gilgames-eposzba bekapcsolt történeteket Gilgames-ciklusként nevezték. Ennek darabjai a Gilgames és Agga, , , Gilgames, Enkidu és az alvilág, . Az akkád nyelvű Gilgames-eposz óbabiloni korú. A ciklus összeválogatását, a fordítást és szövegezést valószínűleg egyetlen költő végezte el az első ismert változatban. Az eposznak ma öt változata ismeretes, az első kettő után korban következik a hettita Gilgames-eposz, amely részben hettita nyelvre, részben hurri nyelvre fordított változat, erőteljesen mitizált elemekkel. Szintén egy írnok, Ipizzi művének tűnik. Ezután az újasszír korú akkád nyelvű változat, amelyben Gilgames már egyértelműen az istenekhez hasonló hérosz, hiszen „kétharmad rész belőle isten, egyharmad rész belőle ember, senki más emberfia nincsen kívül-belül hozzá hasonló”. Ezután az újbabiloni következik, amely az arámi helyett az irodalmi akkád nyelven íródott. Az i. e. 1. évezred derekára a Gilgames-eposz sok tekintetben a mezopotámiai mitológia alapvető művévé vált. (hu)
- A Gilgames-eposz (sumer kezdete, amit címként szokás alkalmazni: Sa naqba imuru, ’Aki a mélységet látta…’) az uruki epikus ciklus legismertebb darabja, az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai eposza. Az ókori keleti költészet legfontosabb eposza. Mivel több változatban fennmaradt, a legteljesebb kora ókori irodalmi mű. A töredékek kiegészítik, helyenként átfedik egymást, és kétség sincs az összetartozásukról. Az akkád nyelvű eposzváltozatok a sumer Gilgames királyról szóló történet, és az azzal kapcsolatba hozható más sumer irodalmi remekek összedolgozásával keletkeztek, közben egyéb elemekkel is bővültek, és az uruki király egyre inkább félisteni, sőt isteni hérosszá vált. Utóbb a sumer eredetű, a Gilgames-eposzba bekapcsolt történeteket Gilgames-ciklusként nevezték. Ennek darabjai a Gilgames és Agga, , , Gilgames, Enkidu és az alvilág, . Az akkád nyelvű Gilgames-eposz óbabiloni korú. A ciklus összeválogatását, a fordítást és szövegezést valószínűleg egyetlen költő végezte el az első ismert változatban. Az eposznak ma öt változata ismeretes, az első kettő után korban következik a hettita Gilgames-eposz, amely részben hettita nyelvre, részben hurri nyelvre fordított változat, erőteljesen mitizált elemekkel. Szintén egy írnok, Ipizzi művének tűnik. Ezután az újasszír korú akkád nyelvű változat, amelyben Gilgames már egyértelműen az istenekhez hasonló hérosz, hiszen „kétharmad rész belőle isten, egyharmad rész belőle ember, senki más emberfia nincsen kívül-belül hozzá hasonló”. Ezután az újbabiloni következik, amely az arámi helyett az irodalmi akkád nyelven íródott. Az i. e. 1. évezred derekára a Gilgames-eposz sok tekintetben a mezopotámiai mitológia alapvető művévé vált. (hu)
|
