| dbo:abstract
|
- Gina Pane (Biarritz, 1939. május 24. – Párizs, 1990. március 5.) olasz származású művész, a Body art és performance képviselője. A párizsi Ecole des Beaux-Arts-ban tanult. 1970-es években tűnt fel testművészeti fellépéseivel. A testaktus jelentőségét az általa kialakított zavaró jelenségek felerősítették: saját magát tette ki a maga kiváltotta erőszaknak. A sebek, égések, erek felszaggatása és a saját testében előidézett biológiai zavarok nyomasztóan kényelmetlen lelkiállapotokat és gondolatokat provokáltak a közönségben. Művészetének középpontjában az erőszak mindennaposságának megjelenítése állt. Az erőszak elutasítja az embert, az életet, a szenvedést, ahogy azt a háború, deportálások stb. bizonyították. Az önpusztításnak is nagy szerepe volt akcióiban. Romlott húst nyelt, macska módjára lefetyelte a tejet, mentával és tejjel keverve üvegszilánkokat nyalogat. Az ösztönök erejét és szerepét mutatta be ezekben az akcióiban. Gina Pane akciói lehetetlenné tették a nézők közömbösségét, közvetítették iszonyát, kiszolgáltatottságát, rádöbbentve a nézőt a testnek mint tudatnak a jelentőségére.Performanszai áthatotta tiszta gondolat, intellektuális és érzékeny analízis: hónapokon át készült előadásaira (jegyzetek, vázlatok, olvasás és tudatos, éles létgyakorlatok), valamint fizikai tréningekkel is alkalmassá tette magát az akcióra. (Romlott hús fogyasztása, hosszas álldogálás égő gyertyák felett stb.) A testet elmélkedő és szenvedő anyaggá változásában ragadta meg. Az önmagán ejtett vágások (test deformálása, metaforikus roncsolása, a fájdalom újrateremtése, az identitás felszámolása) kiszámított, alaposan kidolgozott, jelentéssel teli veszélyhelyzetek voltak. Gina Pane akciói Journiac body art performanszait fejlesztették tovább. (hu)
- Gina Pane (Biarritz, 1939. május 24. – Párizs, 1990. március 5.) olasz származású művész, a Body art és performance képviselője. A párizsi Ecole des Beaux-Arts-ban tanult. 1970-es években tűnt fel testművészeti fellépéseivel. A testaktus jelentőségét az általa kialakított zavaró jelenségek felerősítették: saját magát tette ki a maga kiváltotta erőszaknak. A sebek, égések, erek felszaggatása és a saját testében előidézett biológiai zavarok nyomasztóan kényelmetlen lelkiállapotokat és gondolatokat provokáltak a közönségben. Művészetének középpontjában az erőszak mindennaposságának megjelenítése állt. Az erőszak elutasítja az embert, az életet, a szenvedést, ahogy azt a háború, deportálások stb. bizonyították. Az önpusztításnak is nagy szerepe volt akcióiban. Romlott húst nyelt, macska módjára lefetyelte a tejet, mentával és tejjel keverve üvegszilánkokat nyalogat. Az ösztönök erejét és szerepét mutatta be ezekben az akcióiban. Gina Pane akciói lehetetlenné tették a nézők közömbösségét, közvetítették iszonyát, kiszolgáltatottságát, rádöbbentve a nézőt a testnek mint tudatnak a jelentőségére.Performanszai áthatotta tiszta gondolat, intellektuális és érzékeny analízis: hónapokon át készült előadásaira (jegyzetek, vázlatok, olvasás és tudatos, éles létgyakorlatok), valamint fizikai tréningekkel is alkalmassá tette magát az akcióra. (Romlott hús fogyasztása, hosszas álldogálás égő gyertyák felett stb.) A testet elmélkedő és szenvedő anyaggá változásában ragadta meg. Az önmagán ejtett vágások (test deformálása, metaforikus roncsolása, a fájdalom újrateremtése, az identitás felszámolása) kiszámított, alaposan kidolgozott, jelentéssel teli veszélyhelyzetek voltak. Gina Pane akciói Journiac body art performanszait fejlesztették tovább. (hu)
|
