Property Value
dbo:abstract
  • A godzsúon (五十音; Hepburn: gojūon) a kanák rendszerezésére használt rendszer a japán nyelvben, az ábécérendhez hasonló rendszer, mely fonémák szerint alkot bizonyos sorrendet. Szó szerinti jelentése „50 hang”, és egy 5×10-es rácsban helyezi el a kanákat. A rács a magánhangzókal kezdődik: あ (a), い (i), う (u), え (e), お (o), majd a [k] hanggal alkotott szótagokkal folytatódik: か (ka), き (ki), く (ku), け (ke), こ (ko), és így tovább. A modern kanarácsban 46 írásjegy szerepel. Eredetileg is voltak „lyukak” a rácsban, köszönhetően annak, hogy nem mindegyik mássalhangzó–magánhangzó kombináció létezik a japán nyelvben (ji, vu), a je kikopott a klasszikus korban, illetve a modern korban két szótagot (vi, ve) már nem használnak. Az ん (n) kana nem tartozik a rácsba, mert jóval később alkották meg, mint a godzsúont magát. A rendszert a Heian-korban alkották meg. A hagyományos godzsúon csak az alap kanákat tartalmazza, a dakuten és handakuten segítségével módosítottakat nem, valamint sem a szokuon (っ), sem a jóon (ゃ,ゅ,ょ) nem tartozik bele. A godzsúon rendszert használják Japánban a szótárak is. Használatban van még az rendszer, bár jóval ritkábban, valamint a kandzsik rendszerezésére a kínaiból átvett alapú sorrend. (hu)
  • A godzsúon (五十音; Hepburn: gojūon) a kanák rendszerezésére használt rendszer a japán nyelvben, az ábécérendhez hasonló rendszer, mely fonémák szerint alkot bizonyos sorrendet. Szó szerinti jelentése „50 hang”, és egy 5×10-es rácsban helyezi el a kanákat. A rács a magánhangzókal kezdődik: あ (a), い (i), う (u), え (e), お (o), majd a [k] hanggal alkotott szótagokkal folytatódik: か (ka), き (ki), く (ku), け (ke), こ (ko), és így tovább. A modern kanarácsban 46 írásjegy szerepel. Eredetileg is voltak „lyukak” a rácsban, köszönhetően annak, hogy nem mindegyik mássalhangzó–magánhangzó kombináció létezik a japán nyelvben (ji, vu), a je kikopott a klasszikus korban, illetve a modern korban két szótagot (vi, ve) már nem használnak. Az ん (n) kana nem tartozik a rácsba, mert jóval később alkották meg, mint a godzsúont magát. A rendszert a Heian-korban alkották meg. A hagyományos godzsúon csak az alap kanákat tartalmazza, a dakuten és handakuten segítségével módosítottakat nem, valamint sem a szokuon (っ), sem a jóon (ゃ,ゅ,ょ) nem tartozik bele. A godzsúon rendszert használják Japánban a szótárak is. Használatban van még az rendszer, bár jóval ritkábban, valamint a kandzsik rendszerezésére a kínaiból átvett alapú sorrend. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1629830 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 7641 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 21392886 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • John Hinds (hu)
  • Shinji Sato, Neriko Musha Doerr (hu)
  • John Hinds (hu)
  • Shinji Sato, Neriko Musha Doerr (hu)
prop-hu:chapter
  • Phonological Units (hu)
  • Phonological Units (hu)
prop-hu:isbn
  • 9781136855009 (xsd:decimal)
  • 9781783091843 (xsd:decimal)
prop-hu:pages
  • 120 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Routledge (hu)
  • Multilingual Matters (hu)
  • Routledge (hu)
  • Multilingual Matters (hu)
prop-hu:url
  • https://books.google.hu/books?id=yu5kAgAAQBAJ|title=Japanese: Descriptive Grammar (hu)
  • https://books.google.hu/books?id=ZkJBAwAAQBAJ|title=Rethinking Language and Culture in Japanese Education: Beyond the Standard (hu)
  • https://books.google.hu/books?id=yu5kAgAAQBAJ|title=Japanese: Descriptive Grammar (hu)
  • https://books.google.hu/books?id=ZkJBAwAAQBAJ|title=Rethinking Language and Culture in Japanese Education: Beyond the Standard (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 2003 (xsd:integer)
  • 2014 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Godzsúon (hu)
  • Godzsúon (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of