| dbo:abstract
|
- Grabova e Sipërme falu Albánia délkeleti részén, Gramsh városától légvonalban 21 kilométerre délkeleti irányban, a (wd) délkeleti részén. (wd) és (wd) belül Lenija alközség része. Grabova e Sipërme a Valamara-hegység legmagasabb csúcsa, a 2372 méteres Valamara-hegy (Maja e Valamarës) keleti lábánál, a Grabova és a Sharra völgymedencéjében fekszik, kb. 1200 méteres tengerszint feletti magasságban. Az alközség központjából, (wd) gépkocsival nem közelíthető meg, a két falu közötti gyalogút mintegy másfél órát vesz igénybe. A két falu között húzódik a Grabova szűk völgye, a Kopaç-szurdok (Kanioni i Kopaçit) is, amely kedvelt és látványos túraútvonal. Grabova e Sipërme – korábbi nevén Grabova –, az albániai arománok egyik fontos települése volt. Az aromán falu 17–18. századi virágzásának tanúja a műemléki védelmet élvező Szent Miklós-templom (Kisha e Shën Kollit), valamint több kőhíd. (hu)
- Grabova e Sipërme falu Albánia délkeleti részén, Gramsh városától légvonalban 21 kilométerre délkeleti irányban, a (wd) délkeleti részén. (wd) és (wd) belül Lenija alközség része. Grabova e Sipërme a Valamara-hegység legmagasabb csúcsa, a 2372 méteres Valamara-hegy (Maja e Valamarës) keleti lábánál, a Grabova és a Sharra völgymedencéjében fekszik, kb. 1200 méteres tengerszint feletti magasságban. Az alközség központjából, (wd) gépkocsival nem közelíthető meg, a két falu közötti gyalogút mintegy másfél órát vesz igénybe. A két falu között húzódik a Grabova szűk völgye, a Kopaç-szurdok (Kanioni i Kopaçit) is, amely kedvelt és látványos túraútvonal. Grabova e Sipërme – korábbi nevén Grabova –, az albániai arománok egyik fontos települése volt. Az aromán falu 17–18. századi virágzásának tanúja a műemléki védelmet élvező Szent Miklós-templom (Kisha e Shën Kollit), valamint több kőhíd. (hu)
|
