| dbo:abstract
|
- A gradišćei nyelv vagy gradišćei horvát nyelv (gradišćanski jezik, gradišćanskohrvatski jezik, akik viszont nyelvjárásnak tekintik, azok a narječje nevet használják rá) a horvát nyelv ča nyelvjárásából önállósult nyelvváltozat, amit a burgenlandi horvátok beszélnek. A felmérések szerint Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Csehország területén élnek beszélők. A becsült szám 70 000, de ebből csak kevesebb mint húsz-harmincezer él Burgenlandban. A 2001-es ausztriai népszámlálások szerint Burgenlandban 19 412 ember tekinti anyanyelvének a gradišćeit. A szegény paraszti családok ugyanis az előző évtizedekben az urbanizáció hatására kivándoroltak a nagyobb városokba. Jelentősebb közösségek Bécsben és Grazban élnek. Burgenland horvát neve Gradišće, innen a nyelv elnevezése. Nevezik még burgenlandi horvát nyelv-nek, magyarosabb alakban őrvidéki horvát-nak, illetve várvidéki horvát-nak. Az őrvidéki horvátokat nevezték egykor fehérhorvátok-nak is (Wassercroate), ezért kifejezés is fehérhorvát nyelv létezik. A trianoni békeszerződés előtt hivatalosan nyugat-magyarországi horvát nyelv volt a neve. A Gradišće kifejezés a Burgenland tükörfordítása, akárcsak a Várvidék név a magyarban. A horvátok nemrégiben harcot indítottak a gradišćei oktatási nyelvként való elismerésére Magyarországon is. Itt jelenleg Szentpéterfán és néhány másik faluban oktatják iskolában. A gradišćei nyelv is része az ún. közép-délszláv diarendszernek, amely a montenegróiak, horvátok, bosnyákok és szerbek közös abstand nyelve, jól, könnyen megértik egymást a nyelvek beszélői, viszont nagyobb különbségek vannak a gradišćei és a szerbhorvát nyelv között. (hu)
- A gradišćei nyelv vagy gradišćei horvát nyelv (gradišćanski jezik, gradišćanskohrvatski jezik, akik viszont nyelvjárásnak tekintik, azok a narječje nevet használják rá) a horvát nyelv ča nyelvjárásából önállósult nyelvváltozat, amit a burgenlandi horvátok beszélnek. A felmérések szerint Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Csehország területén élnek beszélők. A becsült szám 70 000, de ebből csak kevesebb mint húsz-harmincezer él Burgenlandban. A 2001-es ausztriai népszámlálások szerint Burgenlandban 19 412 ember tekinti anyanyelvének a gradišćeit. A szegény paraszti családok ugyanis az előző évtizedekben az urbanizáció hatására kivándoroltak a nagyobb városokba. Jelentősebb közösségek Bécsben és Grazban élnek. Burgenland horvát neve Gradišće, innen a nyelv elnevezése. Nevezik még burgenlandi horvát nyelv-nek, magyarosabb alakban őrvidéki horvát-nak, illetve várvidéki horvát-nak. Az őrvidéki horvátokat nevezték egykor fehérhorvátok-nak is (Wassercroate), ezért kifejezés is fehérhorvát nyelv létezik. A trianoni békeszerződés előtt hivatalosan nyugat-magyarországi horvát nyelv volt a neve. A Gradišće kifejezés a Burgenland tükörfordítása, akárcsak a Várvidék név a magyarban. A horvátok nemrégiben harcot indítottak a gradišćei oktatási nyelvként való elismerésére Magyarországon is. Itt jelenleg Szentpéterfán és néhány másik faluban oktatják iskolában. A gradišćei nyelv is része az ún. közép-délszláv diarendszernek, amely a montenegróiak, horvátok, bosnyákok és szerbek közös abstand nyelve, jól, könnyen megértik egymást a nyelvek beszélői, viszont nagyobb különbségek vannak a gradišćei és a szerbhorvát nyelv között. (hu)
|
