| dbo:abstract
|
- A gravitációs idődilatáció az időeltolódás egy fajtája, amely jelenség a különböző, egymáshoz képest gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben történő megfigyelések során lép fel. Két esemény között eltelt idő tényleges különbsége, amelyet a gravitációs tömegtől különböző távolságban lévő megfigyelők mérnek. Minél alacsonyabb a gravitációs potenciál (minél közelebb van az óra a gravitáció forrásához), annál lassabban telik az idő, és ellenkezőleg gyorsabban, ahogy a gravitációs potenciál növekszik (az óra eltávolodik a gravitációs forrástól). Albert Einstein eredetileg relativitáselméletében jósolta ezt a hatást, és ezt azóta az is megerősítették. Ez bebizonyította, hogy az eltérő magasságban lévő atomórák (és így a különböző gravitációs potenciálon) végül különböző időket mutatnak. Az ilyen földhöz kötött kísérletek során kimutatott hatások rendkívül kismértékűek, a különbségeket nanoszekundumokban mérik. A Föld évmilliárdos korához viszonyítva, a Föld magja gyakorlatilag csak 2,5 évvel fiatalabb a felszínénél. A nagyobb hatások szemléltetéséhez nagyobb távolságokra lenne szükség a Földtől vagy egy másik, nagyobb gravitációs forrásra. A gravitációs időeltolódást Albert Einstein írta le először 1907-ben, mint a speciális relativitáselmélet következményét a gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben. Az általános relativitáselméletben, a különböző pozíciókban vett közötti időbeli különbségének tekinthető, amelyet a téridő metrikus tenzora ír le. A gravitációs időeltolódás meglétét először közvetlenül erősítették meg 1959-ben, később pedig a és más kísérletek precízebben alátámasztották az eredményeket. (hu)
- A gravitációs idődilatáció az időeltolódás egy fajtája, amely jelenség a különböző, egymáshoz képest gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben történő megfigyelések során lép fel. Két esemény között eltelt idő tényleges különbsége, amelyet a gravitációs tömegtől különböző távolságban lévő megfigyelők mérnek. Minél alacsonyabb a gravitációs potenciál (minél közelebb van az óra a gravitáció forrásához), annál lassabban telik az idő, és ellenkezőleg gyorsabban, ahogy a gravitációs potenciál növekszik (az óra eltávolodik a gravitációs forrástól). Albert Einstein eredetileg relativitáselméletében jósolta ezt a hatást, és ezt azóta az is megerősítették. Ez bebizonyította, hogy az eltérő magasságban lévő atomórák (és így a különböző gravitációs potenciálon) végül különböző időket mutatnak. Az ilyen földhöz kötött kísérletek során kimutatott hatások rendkívül kismértékűek, a különbségeket nanoszekundumokban mérik. A Föld évmilliárdos korához viszonyítva, a Föld magja gyakorlatilag csak 2,5 évvel fiatalabb a felszínénél. A nagyobb hatások szemléltetéséhez nagyobb távolságokra lenne szükség a Földtől vagy egy másik, nagyobb gravitációs forrásra. A gravitációs időeltolódást Albert Einstein írta le először 1907-ben, mint a speciális relativitáselmélet következményét a gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben. Az általános relativitáselméletben, a különböző pozíciókban vett közötti időbeli különbségének tekinthető, amelyet a téridő metrikus tenzora ír le. A gravitációs időeltolódás meglétét először közvetlenül erősítették meg 1959-ben, később pedig a és más kísérletek precízebben alátámasztották az eredményeket. (hu)
|
