| dbo:abstract
|
- A grúz írások az európai (latin, örmény, görög, cirill, ) ábécékhez hasonlóan, , amelyek a kartvél nyelvek családjába tartozó grúz nyelv szövegeinek írását segítik elő. A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még grúz uralkodó – I. Pharnavaz alkotta. A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mkhedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszkhuri-khucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek, és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis- és nagybetűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis- és nagybetűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el. (hu)
- A grúz írások az európai (latin, örmény, görög, cirill, ) ábécékhez hasonlóan, , amelyek a kartvél nyelvek családjába tartozó grúz nyelv szövegeinek írását segítik elő. A grúz ábécé feltehetően a IV. században született – örmény krónikák szerint ugyanaz az örmény pátriárka: Meszrop Mastoc alkotta újjá, aki a ma is használatos új örmény ábécét alkotta újjá. Sokak szerint, akár az örmény, a grúz nyelv megújítása is az ő érdeme. A hagyomány szerint, akár az örmény ábécé esetében, a grúz megteremtésénél is a görög ábécé volt a kiindulópont, azonban a különböző betűjelek származása nem ismeretes. Olyan nézet is létezik, hogy a görög és a grúz ábécét a régi örmény ábécé alapján mintázták, amely a magyar rovásíráshoz nagyon hasonló örmény rovásírásból indult ki. Olyan hagyomány is van, mely szerint a grúz ábécét az első, még grúz uralkodó – I. Pharnavaz alkotta. A legrégebbi, a grúz ábécével írt nyelvi emlékek az V. századból származnak és az első variánsban, az úgynevezett aszomtavruli (ასომთავრული; kartvéli nyelven „egyházi”) vagy más néven mrgvlovani (მრგვლოვანი; grúz nyelven „kerek”) írással íródtak. A jelenlegi formában használatos ábécé – a mkhedruli (მხედრული; grúz nyelven „hadi”) írás, a XI. századból való. A XII. század folyamán kialakult egy másik ábécé is, a nuszkhuri-khucuri (ნუსხური-ხუცური), amelynek jellemzője, hogy a betűk szögletesek, és általában vallási iratokban használják (lásd a mellékelt ábrát). A grúz ábécé érdekessége az, hogy eredetileg nem osztható kis- és nagybetűkre, azonban a nyomtatott és gépi írás megjelenésével bevezették az azonos kinézetű kis- és nagybetűket, amelyeket azonban nem mindenki fogadott el. (hu)
|
