| dbo:abstract
|
- A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a -ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve. Saburo Murakami
* 1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez. Akira Karayama
* Hosszú festmény: -hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lábnyomokat hagyva. Shozo Shimamoto
* Festmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt. Kazou Shiraga
* A sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban.
* Fagerendák gúlában: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
- A japán Gutai csoport már 1955-ben happeningeket készített. Jóllehet nem szokás megemlékezni róla, mivel a happening sajátosan amerikai jelenségnek számít, az első igazi happeningeket mégis Oszakában rendezték – hacsak nem tekintjük afféle happening „avant la lettre”-nek azt az előadást, mely 1952-ben Cage-et, Cunningham-et és Rauschenberget a -ban összehozta.Tehát Osakában már 1955-től fogva szervezte ezt a műfajt a Gutai csoport, akik eleinte egy elhagyott raktárt béreltek a városon kívül, majd utóbb bárhol készek voltak előadást tartani, akár az erdőben, akár egy színpadon. Származásukból fakadóan sokat merítettek a tradicionális harcművészetekből, a zen buddhizmusból. Happeningjeikben sokszor a fizikai tűrőképesség határaira tevődik a hangsúly. Vezetőjük volt. Kezdetben a festmény fogalmával foglalkoztak, agresszív akciókban megjelenítve. Saburo Murakami
* 1956-os happening: Egymás után felfeszített papír-téglalapokon halad át a művész. A hagyományos sík élettel való feltöltése ez. Akira Karayama
* Hosszú festmény: -hoz hasonló festményt hozott létre. Egy hosszú papíron végiggyalogolt, fehér lábnyomokat hagyva. Shozo Shimamoto
* Festmény készítése festék dobálásával: A különböző elemek színeivel hoz létre festményt. Kazou Shiraga
* A sár kihívása: (1955) Szobrot hoz létre saját testével. A test mozgása egyszerre témája és forrása is a műnek. A művész harcol a sárral, elmerül az anyagban.
* Fagerendák gúlában: A művész félmeztelenül állt a fagerendák közé és úgy kellett kiütni a gerendákat, hogy azok ne csapják agyon őt. A váratlanság beépítése veszélyhelyzetet idézett elő. (hu)
|
