| dbo:abstract
|
- A szeizmológiában a Gutenberg–Richter-összefüggés vagy Gutenberg–Richter-törvény (GR-törvény) összefüggést határoz meg bármilyen területen előforduló földrengések magnitúdója, és a legalább akkora magnitúdójú rengések előfordulási száma között. vagy Ahol:
* azon események száma, melyek magnitúdója
* és pedig konstansok. Az összefüggést először és ismerte fel. A logaritmikus gyakorisági összefüggés meglepően robusztusnak bizonyult, földrajzi helytől kevéssé függ, és időben is állandónak mondható. A b konstans értéke szeizmikusan aktív területeken 1,0 körül van. Ez azt jelenti, hogy minden 4,0 magnitúdójú eseményre 3,0 magnitúdójúból 10, 2,0 magnitúdójúból mintegy 100 esik. A b értéke 0,5–1,5 között némileg variálódik, a terület tektonikus környezetétől függően. Fontos kivételt képeznek ez alól a , melyeknél a b értéke akár 2,5 is lehet, tehát a kis rengések számaránya még jobban megnő a nagy rengésekhez képest. Ha a b jelentősen eltér az 1,0-tól, az a mérési adatok problémájára utal; például hiányos adatokra, vagy a magnitúdók számításával kapcsolatos hibákra. Létezik egy olyan tendencia, hogy a b-érték lecsökken a kisebb magnitúdójú eseményeknél. Ezt a b érték „letörésének” (roll-off) nevezik, mivel a GR-törvény logaritmikus léptékű ábrája az alacsony magnitúdóértékű végen ellaposodik. A GR-törvényt pontosan követő mérési adatok egyenes vonal mentén helyezkednének el. Korábban ezt a letörést a hiányos észleléseknek tudták be, mivel a kisebb rengéseket kevesebb mérőállomás képes észlelni, így teljesen ki is maradhatnak a mérési adathalmazból. Egyes újabb földrengés-dinamikai modellekben a b érték letörése a mérési adatok hiányosságára való hivatkozás nélkül is megmagyarázható. Az a konstans értéke kevésbé érdekes, ez egyszerűen az adott régió teljes szeizmikus aktivitásának a mérőszáma. Ez még nyilvánvalóbb, ha a Gutenberg–Richter-összefüggést az események teljes számának függvényében fejezzük ki: ,ahol, az események teljes száma. Az összefüggés modern értelmezéseiben szerepet kapnak az (self-organized criticality), illetve az elméletei. (hu)
- A szeizmológiában a Gutenberg–Richter-összefüggés vagy Gutenberg–Richter-törvény (GR-törvény) összefüggést határoz meg bármilyen területen előforduló földrengések magnitúdója, és a legalább akkora magnitúdójú rengések előfordulási száma között. vagy Ahol:
* azon események száma, melyek magnitúdója
* és pedig konstansok. Az összefüggést először és ismerte fel. A logaritmikus gyakorisági összefüggés meglepően robusztusnak bizonyult, földrajzi helytől kevéssé függ, és időben is állandónak mondható. A b konstans értéke szeizmikusan aktív területeken 1,0 körül van. Ez azt jelenti, hogy minden 4,0 magnitúdójú eseményre 3,0 magnitúdójúból 10, 2,0 magnitúdójúból mintegy 100 esik. A b értéke 0,5–1,5 között némileg variálódik, a terület tektonikus környezetétől függően. Fontos kivételt képeznek ez alól a , melyeknél a b értéke akár 2,5 is lehet, tehát a kis rengések számaránya még jobban megnő a nagy rengésekhez képest. Ha a b jelentősen eltér az 1,0-tól, az a mérési adatok problémájára utal; például hiányos adatokra, vagy a magnitúdók számításával kapcsolatos hibákra. Létezik egy olyan tendencia, hogy a b-érték lecsökken a kisebb magnitúdójú eseményeknél. Ezt a b érték „letörésének” (roll-off) nevezik, mivel a GR-törvény logaritmikus léptékű ábrája az alacsony magnitúdóértékű végen ellaposodik. A GR-törvényt pontosan követő mérési adatok egyenes vonal mentén helyezkednének el. Korábban ezt a letörést a hiányos észleléseknek tudták be, mivel a kisebb rengéseket kevesebb mérőállomás képes észlelni, így teljesen ki is maradhatnak a mérési adathalmazból. Egyes újabb földrengés-dinamikai modellekben a b érték letörése a mérési adatok hiányosságára való hivatkozás nélkül is megmagyarázható. Az a konstans értéke kevésbé érdekes, ez egyszerűen az adott régió teljes szeizmikus aktivitásának a mérőszáma. Ez még nyilvánvalóbb, ha a Gutenberg–Richter-összefüggést az események teljes számának függvényében fejezzük ki: ,ahol, az események teljes száma. Az összefüggés modern értelmezéseiben szerepet kapnak az (self-organized criticality), illetve az elméletei. (hu)
|
