| dbo:abstract
|
- A Gyalog galopp (eredeti cím: Monty Python and the Holy Grail) 1975-ben bemutatott egész estés brit filmvígjáték, amely Monty Python társulat alapján készült. Az alkotást a következő évben mutatták be, először az Amerikai Egyesült Államokban, majd az Egyesült Királyságban. Az öt hét alatt készített film az abszurd angol humor leghíresebb társulatának kultuszfilmje lett, forgatókönyve alapján 2005-ben musical készült Spamalot címmel, többször kiadták DVD-n, szövegkönyve megjelent nyomtatott formában, zenéje pedig CD-n. A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták. A film elkészítését a kor nagy zenekarai és lemezstúdiók anyagilag támogatták, mert a pénzt leírhatták az adójukból. Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés miatt kitalált „ló nélküli lovaglás” a film egyik meghatározó motívuma lett. A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is. A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, 12-t, a legkevesebbet, négyet pedig Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak. A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúrnak és lovagjainak a kehely felkutatására. A Gyalog galopp abszurd, vicces jelenetek során mutatja be Artúr és lovagjai hányattatását. A vizuális és szöveges poénok gyakran a teljesen különböző, össze nem illő dolgok ütköztetésére épülnek, mint például a középkorban elképzelhetetlen vitákra az osztályharcról vagy a különböző hőmérsékleti zónákról. „A komolyság, amellyel a szereplők a karaktereket alakítják, például ahogy megjátsszák a lovaglást, miközben segédeik kókuszhéjakat zörgetnek, teszi a poénokat viccesebbé. (...) Úgy tűnik, a füstös tájak, a sáros helyszínek és a természetes megvilágítás pontosan ragadta meg a középkort. A jelmezek és sminkek szintén azt a koncepciót támasztották alá, hogy a karakterek egy durva világban próbálják létezésüket kiteljesíteni” – írta David Morgan a Gyalog galoppról. A film két idősíkban játszódik, a középkorban és a jelenben. A két sík – a Szent Grál keresése, illetve egy történész gyilkosa után folyó nyomozás – az utolsó jelenetben ér össze. A filmben Terry Gilliamre jellemző egyedi, a Monty Python más munkáiból ismert animációs jelenetek is szerepelnek. Darl Larsen a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama (A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma) című könyvben arról ír, hogy az idősíkok, az élő szereplős és animációs részek keverése, a „kibeszélés” a filmből, az azt jellemző sorozatos önreflexitás folyamatosan emlékeztetik a nézőt, hogy nem a valóságot, hanem annak egy megrendezett formáját látják, egy olyan valóságot, amelyet bármikor meg lehet szakítani. A film magyar szinkronja és az eredeti angol verzió között számos eltérés van. A cselekmény ismertetésekor a szócikk a magyar szinkront veszi alapul, mert egyes tulajdon- és köznevek annak alapján rögzültek a magyar nyelvterületen. (hu)
- A Gyalog galopp (eredeti cím: Monty Python and the Holy Grail) 1975-ben bemutatott egész estés brit filmvígjáték, amely Monty Python társulat alapján készült. Az alkotást a következő évben mutatták be, először az Amerikai Egyesült Államokban, majd az Egyesült Királyságban. Az öt hét alatt készített film az abszurd angol humor leghíresebb társulatának kultuszfilmje lett, forgatókönyve alapján 2005-ben musical készült Spamalot címmel, többször kiadták DVD-n, szövegkönyve megjelent nyomtatott formában, zenéje pedig CD-n. A filmet alig 230 ezer fontból, a pénzhiányból adódó nehéz körülmények között forgatták. A film elkészítését a kor nagy zenekarai és lemezstúdiók anyagilag támogatták, mert a pénzt leírhatták az adójukból. Az alacsony költségvetés ellenére a Gyalog galopp nagyszerűen megidézte az emberek fejében élő középkort, és a költségkímélés miatt kitalált „ló nélküli lovaglás” a film egyik meghatározó motívuma lett. A lovagok végig így közlekednek a filmben, erre utal a magyar cím is. A társulat minden tagja több karaktert személyesített meg a filmben. Michael Palin játszotta a legtöbbet, 12-t, a legkevesebbet, négyet pedig Graham Chapman. A statiszták egyetemisták, illetve a forgatási helyszíneken feltűnő turisták voltak. A történet alapja Artúr király és a Kerekasztal lovagjainak legendás vándorútja, amelynek célja, hogy megtalálják a Szent Grált. A Gyalog galoppban a felhőkből kitekintő Úr ad utasítást Artúrnak és lovagjainak a kehely felkutatására. A Gyalog galopp abszurd, vicces jelenetek során mutatja be Artúr és lovagjai hányattatását. A vizuális és szöveges poénok gyakran a teljesen különböző, össze nem illő dolgok ütköztetésére épülnek, mint például a középkorban elképzelhetetlen vitákra az osztályharcról vagy a különböző hőmérsékleti zónákról. „A komolyság, amellyel a szereplők a karaktereket alakítják, például ahogy megjátsszák a lovaglást, miközben segédeik kókuszhéjakat zörgetnek, teszi a poénokat viccesebbé. (...) Úgy tűnik, a füstös tájak, a sáros helyszínek és a természetes megvilágítás pontosan ragadta meg a középkort. A jelmezek és sminkek szintén azt a koncepciót támasztották alá, hogy a karakterek egy durva világban próbálják létezésüket kiteljesíteni” – írta David Morgan a Gyalog galoppról. A film két idősíkban játszódik, a középkorban és a jelenben. A két sík – a Szent Grál keresése, illetve egy történész gyilkosa után folyó nyomozás – az utolsó jelenetben ér össze. A filmben Terry Gilliamre jellemző egyedi, a Monty Python más munkáiból ismert animációs jelenetek is szerepelnek. Darl Larsen a Monty Python, Shakespeare and English Renaissance Drama (A Monty Python, Shakespeare és az angol reneszánsz dráma) című könyvben arról ír, hogy az idősíkok, az élő szereplős és animációs részek keverése, a „kibeszélés” a filmből, az azt jellemző sorozatos önreflexitás folyamatosan emlékeztetik a nézőt, hogy nem a valóságot, hanem annak egy megrendezett formáját látják, egy olyan valóságot, amelyet bármikor meg lehet szakítani. A film magyar szinkronja és az eredeti angol verzió között számos eltérés van. A cselekmény ismertetésekor a szócikk a magyar szinkront veszi alapul, mert egyes tulajdon- és köznevek annak alapján rögzültek a magyar nyelvterületen. (hu)
|
