| dbo:abstract
|
- A gyalui egyezményt 1541. december 29-én kötötte meg Martinuzzi (Fráter) György barát, váradi püspök, Izabella magyar anyakirálynénak, Erdély kormányzójának teljhatalmú megbízottja, és felvidéki főkapitány, Habsburg Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg és magyar király megbízottja, az erdélyi Gyalu várában. A szerződés értelmében György barát hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyság keleti fele, Szapolyai János Zsigmond országrésze Habsburg uralom alá kerüljön. Cserében György barát kikötötte, hogy a császári hadak foglalják vissza Buda várát a töröktől. A gyalui egyezményt, akárcsak az 1538-as váradi békeszerződést, sohasem hajtották végre. A Habsburg birodalmi csapatok 1542-ben súlyos kudarcot vallottak az oszmánokkal szemben, 1542 decemberében Erdély rendjei érvénytelennek mondták ki a gyalui egyezményt, és adófizetést vállalva inkább behódoltak a szultánnak. (hu)
- A gyalui egyezményt 1541. december 29-én kötötte meg Martinuzzi (Fráter) György barát, váradi püspök, Izabella magyar anyakirálynénak, Erdély kormányzójának teljhatalmú megbízottja, és felvidéki főkapitány, Habsburg Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg és magyar király megbízottja, az erdélyi Gyalu várában. A szerződés értelmében György barát hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyság keleti fele, Szapolyai János Zsigmond országrésze Habsburg uralom alá kerüljön. Cserében György barát kikötötte, hogy a császári hadak foglalják vissza Buda várát a töröktől. A gyalui egyezményt, akárcsak az 1538-as váradi békeszerződést, sohasem hajtották végre. A Habsburg birodalmi csapatok 1542-ben súlyos kudarcot vallottak az oszmánokkal szemben, 1542 decemberében Erdély rendjei érvénytelennek mondták ki a gyalui egyezményt, és adófizetést vállalva inkább behódoltak a szultánnak. (hu)
|
