| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelÅ‘helyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elÅ‘, ahová az eredeti kÅ‘zet elmállása után kerülnek. Az elsÅ‘ gyémántokat az i. e. 9 században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelÅ‘helye volt. A 18. században BrazÃliában is megtalálták az elsÅ‘ gyémántokat és rövid idÅ‘n belül a dél-amerikai ország vált a világ elsÅ‘ számú gyémánttermelÅ‘jévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és tartalmú kürtÅ‘ket. Napjainkban a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, fÅ‘leg a szibériai bányái révén. Ausztráliából évente 42 tonna gyémánt származik (itt vannak a leggazdagabb gyémántlelÅ‘helyek). További jelentÅ‘s gyémántbányászat folyik Kanadában, Zimbabweban és Angolában is. (hu)
- A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelÅ‘helyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elÅ‘, ahová az eredeti kÅ‘zet elmállása után kerülnek. Az elsÅ‘ gyémántokat az i. e. 9 században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelÅ‘helye volt. A 18. században BrazÃliában is megtalálták az elsÅ‘ gyémántokat és rövid idÅ‘n belül a dél-amerikai ország vált a világ elsÅ‘ számú gyémánttermelÅ‘jévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és tartalmú kürtÅ‘ket. Napjainkban a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, fÅ‘leg a szibériai bányái révén. Ausztráliából évente 42 tonna gyémánt származik (itt vannak a leggazdagabb gyémántlelÅ‘helyek). További jelentÅ‘s gyémántbányászat folyik Kanadában, Zimbabweban és Angolában is. (hu)
|
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 30414 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:comment
|
- A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelÅ‘helyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elÅ‘, ahová az eredeti kÅ‘zet elmállása után kerülnek. Az elsÅ‘ gyémántokat az i. e. 9 században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelÅ‘helye volt. A 18. században BrazÃliában is megtalálták az elsÅ‘ gyémántokat és rövid idÅ‘n belül a dél-amerikai ország vált a világ elsÅ‘ számú gyémánttermelÅ‘jévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és tartalmú kürtÅ‘ket. Napjainkban a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, fÅ‘leg a szibériai bányái révén. Ausztráliából évente 42 tonna gyémánt származik (itt vannak a leggazdagabb gyémántlelÅ‘helyek). További jel (hu)
- A gyémántok leggyakrabban másodlagos lelÅ‘helyeken, azon belül is inkább folyami üledékekben fordulnak elÅ‘, ahová az eredeti kÅ‘zet elmállása után kerülnek. Az elsÅ‘ gyémántokat az i. e. 9 században találták meg a mai India területén, mely egészen a 18. század közepéig a világ egyetlen gyémánt lelÅ‘helye volt. A 18. században BrazÃliában is megtalálták az elsÅ‘ gyémántokat és rövid idÅ‘n belül a dél-amerikai ország vált a világ elsÅ‘ számú gyémánttermelÅ‘jévé. Dél-Afrikában az 1870-es években indult meg a bányászat, miután felfedezték a gyémántban gazdag kimberlit és tartalmú kürtÅ‘ket. Napjainkban a világ gyémánttermelésének legnagyobb részét Oroszország adja, fÅ‘leg a szibériai bányái révén. Ausztráliából évente 42 tonna gyémánt származik (itt vannak a leggazdagabb gyémántlelÅ‘helyek). További jel (hu)
|
| rdfs:label
|
- Gyémántlelőhelyek (hu)
- Gyémántlelőhelyek (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
