| dbo:abstract
|
- A gázkamra egy kivégzőeszköz. Általában egy külvilágtól elszigetelt helyiségből áll, melyet halálosan mérgező gázzal töltenek meg. A leggyakrabban felhasznált gázok a hidrogén-cianid, szén-dioxid és a szén-monoxid. Alkalmazását az első világháborúban bevetett harcigázok, illetve az akkoriban már egyre nagyobb számban előforduló vezetékes gázzal elkövetett öngyilkosságok ihlették. A cél a villamosszéknél és az akasztásnál humánusabb, fájdalommentes kivégzési mód bevezetése volt. Eleinte azzal is kísérleteztek, hogy a gyanútlan elítélt cellájába éjszaka szén-monoxid gázt vezetnek, és így a lehető legkisebb szenvedést okozva végzik ki. Ez az elképzelés azonban megbukott, mert a cellákat nem lehetett megfelelően szigetelni. A gyakorlatban ezért az eljárást egy légmentesen zárható kamrában végezték. A holokauszt ideje alatt a náci Németországban a munkaképtelen emberek, öregek és gyerekek tömeges meggyilkolására használták. Napjainkban is gyakran használják állatok elpusztítására. (hu)
- A gázkamra egy kivégzőeszköz. Általában egy külvilágtól elszigetelt helyiségből áll, melyet halálosan mérgező gázzal töltenek meg. A leggyakrabban felhasznált gázok a hidrogén-cianid, szén-dioxid és a szén-monoxid. Alkalmazását az első világháborúban bevetett harcigázok, illetve az akkoriban már egyre nagyobb számban előforduló vezetékes gázzal elkövetett öngyilkosságok ihlették. A cél a villamosszéknél és az akasztásnál humánusabb, fájdalommentes kivégzési mód bevezetése volt. Eleinte azzal is kísérleteztek, hogy a gyanútlan elítélt cellájába éjszaka szén-monoxid gázt vezetnek, és így a lehető legkisebb szenvedést okozva végzik ki. Ez az elképzelés azonban megbukott, mert a cellákat nem lehetett megfelelően szigetelni. A gyakorlatban ezért az eljárást egy légmentesen zárható kamrában végezték. A holokauszt ideje alatt a náci Németországban a munkaképtelen emberek, öregek és gyerekek tömeges meggyilkolására használták. Napjainkban is gyakran használják állatok elpusztítására. (hu)
|
