| dbo:abstract
|
- A populációgenetikában génáramlásnak (gene flow) nevezzük azon folyamatokat, melyek során gének alléljai kerülnek át bizonyos populációból egy másikba. A populációba vagy a populációba történő migráció az akár nagyarányú változásaiért is felelős lehet, továbbá eredményezheti új genetikai variánsok megjelenését egy populáció vagy faj . A különböző populációk közti génáramlás mértékét több tényező is befolyásolhatja. Ezek közül az egyik legjelentősebb a mobilitás, melyet az állatok leginkább helyváltoztatással, a növények a szél vagy más hordozók segítségével messzire jutó pollenek és magvak segítségével valósítanak meg. Populációk között hosszabb ideig fennálló génáramlás ezen populációk összeolvadását eredményezheti, ami a csoportok közötti genetikai változatosság csökkenéséhez vezet. Ez az oka annak, hogy a génáramlás erősen hat a fajképződés ellen: a génkészletek összekeveredésével elsimítja a kialakulóban lévő eltéréseket, melyek a későbbiekben akár új fajok kialakulásához is vezethetnének. A génáramlás általában egy fajon belül értelmezett, azonban létezik olyan formája is, amelynek során egy faj génjei egy másik faj genomjába kerülnek. A két faj egymással nincs szükségszerűen rokonságban. A génáramlásnak ezt a változatát horizontális géntranszfernek nevezzük. (hu)
- A populációgenetikában génáramlásnak (gene flow) nevezzük azon folyamatokat, melyek során gének alléljai kerülnek át bizonyos populációból egy másikba. A populációba vagy a populációba történő migráció az akár nagyarányú változásaiért is felelős lehet, továbbá eredményezheti új genetikai variánsok megjelenését egy populáció vagy faj . A különböző populációk közti génáramlás mértékét több tényező is befolyásolhatja. Ezek közül az egyik legjelentősebb a mobilitás, melyet az állatok leginkább helyváltoztatással, a növények a szél vagy más hordozók segítségével messzire jutó pollenek és magvak segítségével valósítanak meg. Populációk között hosszabb ideig fennálló génáramlás ezen populációk összeolvadását eredményezheti, ami a csoportok közötti genetikai változatosság csökkenéséhez vezet. Ez az oka annak, hogy a génáramlás erősen hat a fajképződés ellen: a génkészletek összekeveredésével elsimítja a kialakulóban lévő eltéréseket, melyek a későbbiekben akár új fajok kialakulásához is vezethetnének. A génáramlás általában egy fajon belül értelmezett, azonban létezik olyan formája is, amelynek során egy faj génjei egy másik faj genomjába kerülnek. A két faj egymással nincs szükségszerűen rokonságban. A génáramlásnak ezt a változatát horizontális géntranszfernek nevezzük. (hu)
|
