| dbo:abstract
|
- A gólem (héber szó, jelentése: alaktalan, élettelen tömeg) idomtalan, varázsigék segítségével agyagból készült emberi alak. A zsidó folklór népmondája szerint a 16. század vége felé a prágai gettóban Maharal (Júda Löw ben Becalél rabbi) a misztikus és titkos tan, a kabbala segítségével életet varázsolt a Moldva folyó partjáról származó agyagból gyúrt műemberbe annak szájába helyezett varázserejű papír segítségével, majd a gólem a szombatnapig mindenféle szolgálatot elvégzett neki. Ha a rabbi az Isten nevével ellátott cédulát elvette tőle, akkor ismét agyagtömeggé vált. A maradványait a legenda szerint még ma is őrzik a prágai Altneu-zsinagóga padlásán. A zsidó köznyelvben a gólem bárdolatlan, együgyű embert is jelent. A gólemtörténetek megtalálhatóak a sumér legendákban is, ahol Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”) két embert gyúrt agyagból, mert azt akarta, hogy ők dolgozzanak az istenek helyett. Mivel hasznosnak ítélte a művét, két újabb gólemet, Kurgarrut és Kalaturrut teremtett meg az agyagból. A nem nélküli két lény vigyázta az „élet vizét”. Ezután Enki leküldte Kurgarrut és Kalaturrut az alvilágba az „élet vizével”, hogy támasszák fel , a termékenység istennőjét. Továbbá a gólemet vésettel hozhatták életre (például a prágai és chełmi történetek néhány verziójában, mint ahogy a Grimm fivérek történetében is), az „emet” szó (אמת, „igazság” héberül) lett homlokára írva. A gólem ismét élettelené vált az első betű, az aleph (א) eltávolításával. Ez megváltoztatta az „igazság” szót a „halott” szóra (met מת, jelentése "halott"). A Gólem-legenda alapján számos film, könyv és más műalkotás született. (hu)
- A gólem (héber szó, jelentése: alaktalan, élettelen tömeg) idomtalan, varázsigék segítségével agyagból készült emberi alak. A zsidó folklór népmondája szerint a 16. század vége felé a prágai gettóban Maharal (Júda Löw ben Becalél rabbi) a misztikus és titkos tan, a kabbala segítségével életet varázsolt a Moldva folyó partjáról származó agyagból gyúrt műemberbe annak szájába helyezett varázserejű papír segítségével, majd a gólem a szombatnapig mindenféle szolgálatot elvégzett neki. Ha a rabbi az Isten nevével ellátott cédulát elvette tőle, akkor ismét agyagtömeggé vált. A maradványait a legenda szerint még ma is őrzik a prágai Altneu-zsinagóga padlásán. A zsidó köznyelvben a gólem bárdolatlan, együgyű embert is jelent. A gólemtörténetek megtalálhatóak a sumér legendákban is, ahol Enki (sumer: „a föld ura”, „az alsó ura”) két embert gyúrt agyagból, mert azt akarta, hogy ők dolgozzanak az istenek helyett. Mivel hasznosnak ítélte a művét, két újabb gólemet, Kurgarrut és Kalaturrut teremtett meg az agyagból. A nem nélküli két lény vigyázta az „élet vizét”. Ezután Enki leküldte Kurgarrut és Kalaturrut az alvilágba az „élet vizével”, hogy támasszák fel , a termékenység istennőjét. Továbbá a gólemet vésettel hozhatták életre (például a prágai és chełmi történetek néhány verziójában, mint ahogy a Grimm fivérek történetében is), az „emet” szó (אמת, „igazság” héberül) lett homlokára írva. A gólem ismét élettelené vált az első betű, az aleph (א) eltávolításával. Ez megváltoztatta az „igazság” szót a „halott” szóra (met מת, jelentése "halott"). A Gólem-legenda alapján számos film, könyv és más műalkotás született. (hu)
|
