| dbo:abstract
|
- A görög gazdasági válság (benne a görög adósságválság) 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági krÃzis Görögországban, amely egyben az része. Egy évvel Görögország euróövezethez való csatlakozása elÅ‘tt az ország államadóssága a bruttó hazai termék 104,4%-a volt. Ez az arány a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és bankmentÅ‘ program során tovább emelkedett: 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009). 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetÅ‘leg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényezÅ‘ lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az elÅ‘zÅ‘ években. Az euró bevezetését követÅ‘en, a nemzeti valuta és az ehhez kapcsolódó árfolyammechanizmus eltűnése után az euró-országok megfelelÅ‘ kiigazÃtási mechanizmusainak kifejlesztése nem sikerült jól. 2009-tÅ‘l kezdve a pénzügyi piacokon a görög hozama erÅ‘s növekedésnek indult. Görögországnak az államadósság és bruttó hazai termék aránya, a deficit, illetve a kedvezÅ‘tlen miatt magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett kölcsönök után. Emiatt 2010. április 23-án Görögország egy hároméves mentÅ‘csomagért folyamodott 45 milliárd euró értékben, mivel a kormány nem volt képes az esedékes kölcsönök visszafizetésére. 2010-ben a hitelezÅ‘ országok mentőövet nyújtottak Görögországnak átmeneti kölcsönök és kezességek formájában. A következÅ‘ években az Európai Központi Bank (EKB), az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyeket késÅ‘bb trojkának is neveztek, több százmilliárd euró értékben nyújtott kölcsönt és kezességet. 2015 márciusában az euróövezet országai által nyújtott kölcsönöket az EKB megvásárolta. A hitelezÅ‘ intézmények és a görög kormány átfogó megszorÃtási intézkedések felÅ‘l döntött. Ez többek között a bérek csökkentését jelentette, például a közszolgálatban és a minimálbér esetében, továbbá általános költségvetési megszorÃtásokat és az általános forgalmi adó emelését. Ezen túl privatizációt helyeztek kilátásba. Ugyanakkor a közigazgatás javÃtására szolgáló intézkedéseket is bevezettek; ide tartozik a 2010 májusában megvalósÃtott közigazgatási reform és az esetlegesen elhunytak számára teljesÃtett nyugdÃjkifizetések ellenÅ‘rzése. A görög gazdaság 2008 óta recesszióban volt, és a reálértékhez számÃtott bruttó hazai termék 2013-ig mintegy 26%-kal csökkent. 2014-ben a reálértéken számÃtott bruttó hazai termék szerény mértékben (0,4%) növekedett.A csökkenÅ‘ bruttó hazai termékhez viszonyÃtott adósság 2007 és 2014 között 107,2%-ról 177,1%-ra emelkedett minden intézkedés és segÃtség ellenére. 2013 márciusa óta Görögország deflációs spirálba került. A munkanélküliség erÅ‘sen nÅ‘tt és 2014-re 26% körüli volt, a problémák mindenekelÅ‘tt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá. 2015. január 25-én került sor Görögországban. A hatalomra került SZIRIZA öt hónapon át tárgyalásokat folytatott a második programról. 2015. június 27-én éjjel Aléxisz CÃprasz megszakÃtotta a tárgyalásokat és népszavazást kezdeményezett. Ennek következménye volt a tÅ‘kemozgások ellenÅ‘rzése, ami jelentÅ‘s terhet jelentett a görög lakosságnak és gazdaságnak. 2015. július 12-én az eurózóna állam- és kormányfÅ‘i megállapodásra jutottak a harmadik programot illetÅ‘en. A megállapodást több nemzeti parlamentnek jóvá kell hagynia. A görög parlament 2015. július 15-én fogadta el a csomagot. (hu)
- A görög gazdasági válság (benne a görög adósságválság) 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági krÃzis Görögországban, amely egyben az része. Egy évvel Görögország euróövezethez való csatlakozása elÅ‘tt az ország államadóssága a bruttó hazai termék 104,4%-a volt. Ez az arány a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és bankmentÅ‘ program során tovább emelkedett: 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009). 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetÅ‘leg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényezÅ‘ lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az elÅ‘zÅ‘ években. Az euró bevezetését követÅ‘en, a nemzeti valuta és az ehhez kapcsolódó árfolyammechanizmus eltűnése után az euró-országok megfelelÅ‘ kiigazÃtási mechanizmusainak kifejlesztése nem sikerült jól. 2009-tÅ‘l kezdve a pénzügyi piacokon a görög hozama erÅ‘s növekedésnek indult. Görögországnak az államadósság és bruttó hazai termék aránya, a deficit, illetve a kedvezÅ‘tlen miatt magas kockázati felárat kellett fizetnie az általa felvett kölcsönök után. Emiatt 2010. április 23-án Görögország egy hároméves mentÅ‘csomagért folyamodott 45 milliárd euró értékben, mivel a kormány nem volt képes az esedékes kölcsönök visszafizetésére. 2010-ben a hitelezÅ‘ országok mentőövet nyújtottak Görögországnak átmeneti kölcsönök és kezességek formájában. A következÅ‘ években az Európai Központi Bank (EKB), az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelyeket késÅ‘bb trojkának is neveztek, több százmilliárd euró értékben nyújtott kölcsönt és kezességet. 2015 márciusában az euróövezet országai által nyújtott kölcsönöket az EKB megvásárolta. A hitelezÅ‘ intézmények és a görög kormány átfogó megszorÃtási intézkedések felÅ‘l döntött. Ez többek között a bérek csökkentését jelentette, például a közszolgálatban és a minimálbér esetében, továbbá általános költségvetési megszorÃtásokat és az általános forgalmi adó emelését. Ezen túl privatizációt helyeztek kilátásba. Ugyanakkor a közigazgatás javÃtására szolgáló intézkedéseket is bevezettek; ide tartozik a 2010 májusában megvalósÃtott közigazgatási reform és az esetlegesen elhunytak számára teljesÃtett nyugdÃjkifizetések ellenÅ‘rzése. A görög gazdaság 2008 óta recesszióban volt, és a reálértékhez számÃtott bruttó hazai termék 2013-ig mintegy 26%-kal csökkent. 2014-ben a reálértéken számÃtott bruttó hazai termék szerény mértékben (0,4%) növekedett.A csökkenÅ‘ bruttó hazai termékhez viszonyÃtott adósság 2007 és 2014 között 107,2%-ról 177,1%-ra emelkedett minden intézkedés és segÃtség ellenére. 2013 márciusa óta Görögország deflációs spirálba került. A munkanélküliség erÅ‘sen nÅ‘tt és 2014-re 26% körüli volt, a problémák mindenekelÅ‘tt az egészségügyi szektorban váltak súlyossá. 2015. január 25-én került sor Görögországban. A hatalomra került SZIRIZA öt hónapon át tárgyalásokat folytatott a második programról. 2015. június 27-én éjjel Aléxisz CÃprasz megszakÃtotta a tárgyalásokat és népszavazást kezdeményezett. Ennek következménye volt a tÅ‘kemozgások ellenÅ‘rzése, ami jelentÅ‘s terhet jelentett a görög lakosságnak és gazdaságnak. 2015. július 12-én az eurózóna állam- és kormányfÅ‘i megállapodásra jutottak a harmadik programot illetÅ‘en. A megállapodást több nemzeti parlamentnek jóvá kell hagynia. A görög parlament 2015. július 15-én fogadta el a csomagot. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A görög gazdasági válság (benne a görög adósságválság) 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági krÃzis Görögországban, amely egyben az része. Egy évvel Görögország euróövezethez való csatlakozása elÅ‘tt az ország államadóssága a bruttó hazai termék 104,4%-a volt. Ez az arány a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és bankmentÅ‘ program során tovább emelkedett: 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009). 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetÅ‘leg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényezÅ‘ lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az elÅ‘zÅ‘ években. Az euró bevezetését követ (hu)
- A görög gazdasági válság (benne a görög adósságválság) 2010 óta fennálló államháztartási és gazdasági krÃzis Görögországban, amely egyben az része. Egy évvel Görögország euróövezethez való csatlakozása elÅ‘tt az ország államadóssága a bruttó hazai termék 104,4%-a volt. Ez az arány a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság és bankmentÅ‘ program során tovább emelkedett: 107,2%-ról (2007) 129,7%-ra (2009). 2009 októberében az új görög kormány a korábban lejelentett deficitet korrigálta a bruttó hazai termék 3,7%-ról 12,7%-ra. A korrekciót a görögországi statisztikai hivatal módszertani hiányosságai és a statisztikára vélhetÅ‘leg gyakorolt politikai befolyás tették szükségessé. További tényezÅ‘ lehetett a görög gazdaság kereskedelmi mérleg deficitje az elÅ‘zÅ‘ években. Az euró bevezetését követ (hu)
|
