| dbo:abstract
|
- A H5N1 az A típusú influenza vírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertőzheti. A legveszélyesebbnek tartott influenzaaltípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet egy pusztító emberi világjárvány kiváltására. Madárinfluenzát más vírusaltípusok is okozhatnak, ezért a madárinfluenza és a H5N1 nem azonos fogalmak. A köztudatban azért forrtak egybe mégis szorosan, mert az utóbbi években a média visszatérő témája lett a madárinfluenza jelentette veszély az ember számára, a halálos emberi megbetegedéseket pedig a H5N1 egyik törzse, illetve leszármazottai okozták. A törzs a HPAI A(H5N1) (az „A” az A típusra utal, HPAI rövidítés, angolul highly pathogenic avian influenza virus, azaz „magas patogenitású madárinfluenza-vírus”). A HPAI A(H5N1) sok madárpopulációban jelen van, különösen Délkelet-Ázsiában. Egy Ázsiában megjelent törzs világszerte terjed , madarak tízmillióival végzett és százmillióik leöléséhez vezetett, hogy terjedését megfékezzék. A madárinfluenza médiaemlítéseinek nagy többsége erre a törzsre utal. A FAO madárinfluenza jelentésének frissítése (Avian Influenza Disease Emergency Situation Update) szerint a fertőzött területeken a vadmadarakban fokozatosan nő a H5N1 patogenitása, a madárfarmokon viszont a védőoltások ellenőrzés alatt tartják. 2008 júniusában (Kína, Egyiptom, Indonézia, Pakisztán és Vietnam) öt országot érintő 11 kitörés szerepelt a nyilvántartásban, a 2006 júniusi 65-tel és 2007 júniusi 55-tel szemben. A jelentés szerint a HPAI-helyzet 2008 első felében jelentősen javult az adatok alapján, de az esetek száma továbbra is alábecsült az érintett országok figyelési rendszereinek hianyosságai miatt.2020-ban újra megjelent a kórokozó Magyarországon, a H5N1 vírusát a a Nébih laboratóriuma igazolta március 25-én, ami után 32 500 pecsenyekacsa levágását rendelték el Bács-Kiskun megyében. (hu)
- A H5N1 az A típusú influenza vírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertőzheti. A legveszélyesebbnek tartott influenzaaltípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet egy pusztító emberi világjárvány kiváltására. Madárinfluenzát más vírusaltípusok is okozhatnak, ezért a madárinfluenza és a H5N1 nem azonos fogalmak. A köztudatban azért forrtak egybe mégis szorosan, mert az utóbbi években a média visszatérő témája lett a madárinfluenza jelentette veszély az ember számára, a halálos emberi megbetegedéseket pedig a H5N1 egyik törzse, illetve leszármazottai okozták. A törzs a HPAI A(H5N1) (az „A” az A típusra utal, HPAI rövidítés, angolul highly pathogenic avian influenza virus, azaz „magas patogenitású madárinfluenza-vírus”). A HPAI A(H5N1) sok madárpopulációban jelen van, különösen Délkelet-Ázsiában. Egy Ázsiában megjelent törzs világszerte terjed , madarak tízmillióival végzett és százmillióik leöléséhez vezetett, hogy terjedését megfékezzék. A madárinfluenza médiaemlítéseinek nagy többsége erre a törzsre utal. A FAO madárinfluenza jelentésének frissítése (Avian Influenza Disease Emergency Situation Update) szerint a fertőzött területeken a vadmadarakban fokozatosan nő a H5N1 patogenitása, a madárfarmokon viszont a védőoltások ellenőrzés alatt tartják. 2008 júniusában (Kína, Egyiptom, Indonézia, Pakisztán és Vietnam) öt országot érintő 11 kitörés szerepelt a nyilvántartásban, a 2006 júniusi 65-tel és 2007 júniusi 55-tel szemben. A jelentés szerint a HPAI-helyzet 2008 első felében jelentősen javult az adatok alapján, de az esetek száma továbbra is alábecsült az érintett országok figyelési rendszereinek hianyosságai miatt.2020-ban újra megjelent a kórokozó Magyarországon, a H5N1 vírusát a a Nébih laboratóriuma igazolta március 25-én, ami után 32 500 pecsenyekacsa levágását rendelték el Bács-Kiskun megyében. (hu)
|
