dbo:abstract
|
- A HP–65-ös számológép-modellt a Hewlett-Packard 1974-ben dobta piacra, mint az első mágneskártyás programozású zsebszámológépet.A tokozása a -ösre hasonlít, azonban annál nagyobb, illetve a mágneskártya-olvasó miatt is kisebb módosításokat kellett tenni.9 általános regiszterrel (memóriával), és 100 billentyűleütést tárolni képes programmemóriával rendelkezik. A HP–65 volt az első programozható zsebszámológép, amelyet űrhajó fedélzetén is használtak – 1975-ben, a Szojuz–Apollo-program keretében. Minden billentyű (sok mai készülékhez hasonló módon) 4 eltérő feladatot képes ellátni (shift billentyűkkel kapcsolhatóan), ezzel a módszerrel a billentyűk számát radikálisan lehetett csökkenteni. A program tárolására szolgáló "mágneskártyák" egyik felületére mágnesezhető réteget vittek fel, a másikra tollal, vagy ceruzával lehetett írni. Lehetett kapni előre programozott, illetve üres kártyákat is. Trigonometriai függvények használata esetén az R9 memóriahely tartalma megváltozott. Ez azonban nem tekinthető hibának, mivel a használati utasításban szerepelt ez a jellegzetesség. Az oka valószínűleg a memóriával való takarékoskodás. A készülék használati utasítása mai szemmel nagyon részletes. Rengeteg algoritmust és példaprogramot tartalmaz. A "kattogós" billentyűzet élettartama korlátozott, a kijelző a kor technikai szokásainak megfelelően LED, ami alatt a kártyaolvasó kapott helyet. (hu)
- A HP–65-ös számológép-modellt a Hewlett-Packard 1974-ben dobta piacra, mint az első mágneskártyás programozású zsebszámológépet.A tokozása a -ösre hasonlít, azonban annál nagyobb, illetve a mágneskártya-olvasó miatt is kisebb módosításokat kellett tenni.9 általános regiszterrel (memóriával), és 100 billentyűleütést tárolni képes programmemóriával rendelkezik. A HP–65 volt az első programozható zsebszámológép, amelyet űrhajó fedélzetén is használtak – 1975-ben, a Szojuz–Apollo-program keretében. Minden billentyű (sok mai készülékhez hasonló módon) 4 eltérő feladatot képes ellátni (shift billentyűkkel kapcsolhatóan), ezzel a módszerrel a billentyűk számát radikálisan lehetett csökkenteni. A program tárolására szolgáló "mágneskártyák" egyik felületére mágnesezhető réteget vittek fel, a másikra tollal, vagy ceruzával lehetett írni. Lehetett kapni előre programozott, illetve üres kártyákat is. Trigonometriai függvények használata esetén az R9 memóriahely tartalma megváltozott. Ez azonban nem tekinthető hibának, mivel a használati utasításban szerepelt ez a jellegzetesség. Az oka valószínűleg a memóriával való takarékoskodás. A készülék használati utasítása mai szemmel nagyon részletes. Rengeteg algoritmust és példaprogramot tartalmaz. A "kattogós" billentyűzet élettartama korlátozott, a kijelző a kor technikai szokásainak megfelelően LED, ami alatt a kártyaolvasó kapott helyet. (hu)
|