| dbo:abstract
|
- A Habsburg-törvény (Habsburger-Gesetz vagy Habsburgergesetz, rövidítve HabsbG), amit Német-Ausztria parlamentje 1919. április 3-án hozott meg, a Habsburg–Lotaringiai család tagjainak és vagyonának jogállását szabályozta az első Osztrák Köztársaságban, az első világháború befejezése és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után. Megvonta a ház tagjainak uralkodói címeit és jogait, kitiltotta őket a Köztársaság területéről, a visszatérést lemondó jognyilatkozat megtételéhez kötötte. A törvény a Habsburg–Lotaringiai-ház teljes vagyonát az állam javára elkobozta. Hatályát 1935–36 között részben felfüggesztették, 1939-ben a náci megszálló hatalom ismét hatályba helyezte, 1945-ben a második Osztrák Köztársaság eredeti, 1919-es formájában alkotmányerejű törvénnyé emelte. 1955-ben az osztrák államszerződésbe is belefoglalták. Az elkobzott Habsburg-vagyon visszaszolgáltatásáról ma is jogviták folynak. (hu)
- A Habsburg-törvény (Habsburger-Gesetz vagy Habsburgergesetz, rövidítve HabsbG), amit Német-Ausztria parlamentje 1919. április 3-án hozott meg, a Habsburg–Lotaringiai család tagjainak és vagyonának jogállását szabályozta az első Osztrák Köztársaságban, az első világháború befejezése és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után. Megvonta a ház tagjainak uralkodói címeit és jogait, kitiltotta őket a Köztársaság területéről, a visszatérést lemondó jognyilatkozat megtételéhez kötötte. A törvény a Habsburg–Lotaringiai-ház teljes vagyonát az állam javára elkobozta. Hatályát 1935–36 között részben felfüggesztették, 1939-ben a náci megszálló hatalom ismét hatályba helyezte, 1945-ben a második Osztrák Köztársaság eredeti, 1919-es formájában alkotmányerejű törvénnyé emelte. 1955-ben az osztrák államszerződésbe is belefoglalták. Az elkobzott Habsburg-vagyon visszaszolgáltatásáról ma is jogviták folynak. (hu)
|
