| dbo:abstract
|
- A Hagakure (葉隠, ’Lombok árnyékában’) kommentárjainak, történeteinek és gyakorlati tanácsainak a gyűjteménye a busidóról. Cunetomo egy időben szamurája volt, majd ura halálával visszavonult és szerzetesnek állt. A szamurájerkölcsről szóló mondásait jegyezte le 1709 és 1716 között, azonban csak jóval később vált ismertté. Nyomtatásban először a Meidzsi-korban adták ki. A szöveg születésekor a háborúk ideje már egy évszázada véget ért Japánban, az utolsó csatát is 1637–1638-ban vívták . Cunetomo a békés Edo-kort a hanyatlás korának látta, ahol a férfiak elnőiesednek, az erkölcsök feledésbe merülnek, helyükbe pedig a haszonlesés lép. Tanácsaiban a kötelességek lelkiismeretes teljesítésére és az egyéni haszontól való elszakadásra tanít, a könyv későbbi fejezeteiben pedig a hadviselés idejéből származó történetekkel támasztja ezt alá. (hu)
- A Hagakure (葉隠, ’Lombok árnyékában’) kommentárjainak, történeteinek és gyakorlati tanácsainak a gyűjteménye a busidóról. Cunetomo egy időben szamurája volt, majd ura halálával visszavonult és szerzetesnek állt. A szamurájerkölcsről szóló mondásait jegyezte le 1709 és 1716 között, azonban csak jóval később vált ismertté. Nyomtatásban először a Meidzsi-korban adták ki. A szöveg születésekor a háborúk ideje már egy évszázada véget ért Japánban, az utolsó csatát is 1637–1638-ban vívták . Cunetomo a békés Edo-kort a hanyatlás korának látta, ahol a férfiak elnőiesednek, az erkölcsök feledésbe merülnek, helyükbe pedig a haszonlesés lép. Tanácsaiban a kötelességek lelkiismeretes teljesítésére és az egyéni haszontól való elszakadásra tanít, a könyv későbbi fejezeteiben pedig a hadviselés idejéből származó történetekkel támasztja ezt alá. (hu)
|
