dbo:abstract
|
- A hagyományos kínai orvoslás (rövidítve HKO) egy általános gyűjtőfogalom, amely számos Kínából eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. Ázsia egyes részein több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi. A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző gyógynövénykúrák, akupunktúra, étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a japán Shiatsu masszázs. Gyakran a csikung (qigong)ot és a tajcsicsuan (taiji quan)t is szorosan összefüggésbe hozzák vele. Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza, a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége Mao Ce-tung (Mao Zedong) idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani. Elméleti alapja a természet, a kozmosz és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a jin-jang (yinyang) rendszer, az öt elem (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Cang fu (Zang-fu)-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.[forrás?] Tudományos szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a filozófiai elem, mint a valódi orvosilag vagy biológiailag igazolható állítás. (hu)
- A hagyományos kínai orvoslás (rövidítve HKO) egy általános gyűjtőfogalom, amely számos Kínából eredő, ősinek tekintett egészségügyi eljárást takar. Ázsia egyes részein több ide tartozó módszer is az elsődleges orvosi ellátás részét képezi. A HKO körébe olyan kezelések tartoznak, mint a különböző gyógynövénykúrák, akupunktúra, étrend terápiák, valamint a Tui na (manuálterápia) és a japán Shiatsu masszázs. Gyakran a csikung (qigong)ot és a tajcsicsuan (taiji quan)t is szorosan összefüggésbe hozzák vele. Bár a hagyományos kínai orvoslás elméleti háttere és alkalmazása használói szerint több ezer évre nyúlik vissza, a jelenlegi, főleg a nyugati világba is eljutott módszerek összessége Mao Ce-tung (Mao Zedong) idején vált általánosan elterjedté, azzal a céllal, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kínai Népköztársaságban valamilyen egészségügyi ellátást tudjanak biztosítani. Elméleti alapja a természet, a kozmosz és az emberi test valamiféle összefüggő egysége, amelyben a jin-jang (yinyang) rendszer, az öt elem (öt fázis), az emberi test csatornáinak (meridián) rendszere, a Cang fu (Zang-fu)-elmélet, a hat megerősítés és a négy réteg mellett még számos különböző elmélet együttesen van jelen.[forrás?] Tudományos szempontból ezen elméletek megalapozottsága meglehetősen hiányos és több bennünk a filozófiai elem, mint a valódi orvosilag vagy biológiailag igazolható állítás. (hu)
|