| dbo:abstract
|
- Hai ókori egyiptomi vezír volt a XIX. dinasztia idején, Felső-Egyiptom vezírje II. Ramszesz uralkodásának harmadik évtizedétől a hatodikig. Egy abüdoszi családi sztélé említi, hogy Hai apja Hai, a csapatok parancsnoka, anyja pedig Nubemniut, Ámon énekesnője volt. Felesége neve Jam. Hai első királyi hírnökként kezdte pályafutását. II. Ramszesz 26. uralkodási évében nevezték ki vezírré, valószínűleg Paszert követte a poszton, utóda Noferronpet volt. A 40. uralkodási év után az ő feladata volt bejelenteni az uralkodó szed-ünnepeit (a 30., 34., 37., 40., 42. és 45. évben). Gebel el-Szilszilében egy sztélén írják, hogy „a Két Föld ura, Uszermaatré-Szetepenré, a koronák ura, Ramszesz, örökké éljen, mint Ré, őfelsége úgy határozott, hogy az örökös herceg és nemesember, az isteni atya, az isten kegyeltje, Nehen őrzője, Maat prófétája, a bíró és tisztségviselő, a város kormányzója, a vezír, Hai, az igazhangú kapta a megbízást, hogy bejelentse a jubileumi ünnepséget az egész földnek, délen és északon.” A negyedik és ötödik szed-fesztiválokat (a 40. és 42. évben) Hai az uralkodó fiával, Haemuaszet herceggel jelentette be. Számos említése fennmaradt. Két szobra áll a karnaki templomban, említik egy sztélén Abüdoszban és egy ajtókereten Kantírban. Gebel Szilszilében sztéléi és szobrai maradtak fenn Horemheb sziklatemplomában. Számos leleten említik Dejr el-Medinában, ahol osztrakonra írt levelekben is szerepel. (hu)
- Hai ókori egyiptomi vezír volt a XIX. dinasztia idején, Felső-Egyiptom vezírje II. Ramszesz uralkodásának harmadik évtizedétől a hatodikig. Egy abüdoszi családi sztélé említi, hogy Hai apja Hai, a csapatok parancsnoka, anyja pedig Nubemniut, Ámon énekesnője volt. Felesége neve Jam. Hai első királyi hírnökként kezdte pályafutását. II. Ramszesz 26. uralkodási évében nevezték ki vezírré, valószínűleg Paszert követte a poszton, utóda Noferronpet volt. A 40. uralkodási év után az ő feladata volt bejelenteni az uralkodó szed-ünnepeit (a 30., 34., 37., 40., 42. és 45. évben). Gebel el-Szilszilében egy sztélén írják, hogy „a Két Föld ura, Uszermaatré-Szetepenré, a koronák ura, Ramszesz, örökké éljen, mint Ré, őfelsége úgy határozott, hogy az örökös herceg és nemesember, az isteni atya, az isten kegyeltje, Nehen őrzője, Maat prófétája, a bíró és tisztségviselő, a város kormányzója, a vezír, Hai, az igazhangú kapta a megbízást, hogy bejelentse a jubileumi ünnepséget az egész földnek, délen és északon.” A negyedik és ötödik szed-fesztiválokat (a 40. és 42. évben) Hai az uralkodó fiával, Haemuaszet herceggel jelentette be. Számos említése fennmaradt. Két szobra áll a karnaki templomban, említik egy sztélén Abüdoszban és egy ajtókereten Kantírban. Gebel Szilszilében sztéléi és szobrai maradtak fenn Horemheb sziklatemplomában. Számos leleten említik Dejr el-Medinában, ahol osztrakonra írt levelekben is szerepel. (hu)
|
