| dbo:abstract
|
- Haiti történelme i. e. 7000 körül kezdődött, amikor az első emberek megérkeztek Hispaniola szigetére. Az 1. század körül az Orinoco-deltából érkező szorították ki az addigi lakosokat. Kolumbusz Kristóf 1492-ben fedezte fel a szigetet és megkezdődött Hispaniola gyarmatosítása. A járványok és a spanyolok elnyomása miatt az indiánok szinte teljesen kihaltak. A spanyolok 1605-ben kivonultak a sziget nyugati részéből, helyükön pedig kalózok építették ki bázisaikat, elsősorban az északi part mentén fekvő Tortugán. 1660-ban Tortuga francia nemzetiségű kormányzója Franciaország védnöksége alá helyezte a szigetet és nem sokkal később Párizs bekebelezte Hispaniola nyugati harmadát. A cukornád termesztéséből hatalmas jövedelemre tettek szert és a szükséges munkaerő biztosítására afrikai rabszolgákat hoztak a francia gyarmatra. Az afrikaiak hamarosan a lakosság 95%-át tették ki. A francia forradalom után a rabszolgák Toussaint Louverture vezetésével fellázadtak és elfoglalták az egész szigetet. Toussaint halála után Jean-Jacques Dessalines kiáltotta ki Haiti függetlenségét. 1820 és 1840 között Haiti megszállva tartotta a szomszédos Santo Domingót (ma Dominikai Köztársaság). Belpolitikai válságok után a 19. század végén a haiti gazdaság és kultúra fejlődésnek indult. Egy újabb kaotikus időszak után az Egyesült Államok 1915-ben megszállta Haitit. Az amerikaiak 1934-ben kivonultak, ezután diktátorok uralták az országot. François Duvalier (Papa Doc) a 20. század egyik legkorruptabb és legelnyomóbb rezsimét hozta létre. Fia, Jean-Claude Duvalier (Baby Doc) 1986-os elűzése után Haiti belpolitikai életét az egymást követő válságok és katonai hatalomátvételek jellemezték, miközben az ország a nyugati félteke legszegényebb országává vált. Haiti fővárosát, Port-au-Prince-t 2010-ben pusztító földrengés sújtotta, melyben a hivatalos verzió szerint 300 ezer ember vesztette életét. (hu)
- Haiti történelme i. e. 7000 körül kezdődött, amikor az első emberek megérkeztek Hispaniola szigetére. Az 1. század körül az Orinoco-deltából érkező szorították ki az addigi lakosokat. Kolumbusz Kristóf 1492-ben fedezte fel a szigetet és megkezdődött Hispaniola gyarmatosítása. A járványok és a spanyolok elnyomása miatt az indiánok szinte teljesen kihaltak. A spanyolok 1605-ben kivonultak a sziget nyugati részéből, helyükön pedig kalózok építették ki bázisaikat, elsősorban az északi part mentén fekvő Tortugán. 1660-ban Tortuga francia nemzetiségű kormányzója Franciaország védnöksége alá helyezte a szigetet és nem sokkal később Párizs bekebelezte Hispaniola nyugati harmadát. A cukornád termesztéséből hatalmas jövedelemre tettek szert és a szükséges munkaerő biztosítására afrikai rabszolgákat hoztak a francia gyarmatra. Az afrikaiak hamarosan a lakosság 95%-át tették ki. A francia forradalom után a rabszolgák Toussaint Louverture vezetésével fellázadtak és elfoglalták az egész szigetet. Toussaint halála után Jean-Jacques Dessalines kiáltotta ki Haiti függetlenségét. 1820 és 1840 között Haiti megszállva tartotta a szomszédos Santo Domingót (ma Dominikai Köztársaság). Belpolitikai válságok után a 19. század végén a haiti gazdaság és kultúra fejlődésnek indult. Egy újabb kaotikus időszak után az Egyesült Államok 1915-ben megszállta Haitit. Az amerikaiak 1934-ben kivonultak, ezután diktátorok uralták az országot. François Duvalier (Papa Doc) a 20. század egyik legkorruptabb és legelnyomóbb rezsimét hozta létre. Fia, Jean-Claude Duvalier (Baby Doc) 1986-os elűzése után Haiti belpolitikai életét az egymást követő válságok és katonai hatalomátvételek jellemezték, miközben az ország a nyugati félteke legszegényebb országává vált. Haiti fővárosát, Port-au-Prince-t 2010-ben pusztító földrengés sújtotta, melyben a hivatalos verzió szerint 300 ezer ember vesztette életét. (hu)
|
