| dbo:abstract
|
- A hajóféreg (Teredinidae) tulajdonképpen nem féreg. Valójában a kagylók egy szokatlan sós vízi csoportjába tartozik, jócskán redukálódott, visszafejlődött házzal. Hírhedtté az által a tulajdonsága által vált, hogy belefúrja magát a tengervízbe merült faanyagokba, ezáltal sok esetben megrongálja a fából készült építményeket, például mólókat, dokkokat, fa hajókat. Néha a tengerek termeszének is hívják. A tengeri puhatestűek ezen belül a Teredinidaek családjába tartoznak, teredo féregként is ismertek. A víz alá merülő, fába fúró hajóféregnek a mirigynek nevezett speciális szervében lévő Teredinibacter turnerae nevű baktérium (törzs ATCC 39867 / T7901) teszi lehetővé, hogy megeméssze a cellulózt. A kivájt járatot a hajóféreg meszes csővel tölti ki, hogy elkerülje azt, hogy a megduzzadó fa összezárja a furatot. A hajóféregnek nyúlós, féregszerű alakja van, de felépítésük kétségtelenül a kagylók sajátja. A hajóférgek héja egy kis különálló rész az állat elülső végén, amit arra használ, hogy mélyítse a járatát. Számos genus tartozik a hajóférgekhez, amik közül a a leggyakrabban említett. A múltban, a Teredók sokkal nagyobb számban voltak megtalálhatóak a Karib-tengeren, mint bármilyen más sós vízi területen.A hajóférgek jelentős mértékben károsítják a fa hajótesteket és a cölöpöket, emiatt elkerülésük már számos tanulmány tárgya volt. A rézzel borított hajófenék kedvelt védekezés volt a felfedezések korában. Kolumbusz Kristóf hajói a legkorábbiak közé tartozott, amik ezt a technikát alkalmazták. Hollandiában a 18. században a hajóférgek okoztak pánikot, mikor megtámadták a polder fával kidúcolt gátjait. A katasztrófát elkerülendő a fa dúcokat kőre cserélték. A hajóféreg egy genusa több kisebb omlást okozott a közelmúltban a Hudson folyó partjainál New Jersey területén a víz alatti cölöpök megrongálásával. (hu)
- A hajóféreg (Teredinidae) tulajdonképpen nem féreg. Valójában a kagylók egy szokatlan sós vízi csoportjába tartozik, jócskán redukálódott, visszafejlődött házzal. Hírhedtté az által a tulajdonsága által vált, hogy belefúrja magát a tengervízbe merült faanyagokba, ezáltal sok esetben megrongálja a fából készült építményeket, például mólókat, dokkokat, fa hajókat. Néha a tengerek termeszének is hívják. A tengeri puhatestűek ezen belül a Teredinidaek családjába tartoznak, teredo féregként is ismertek. A víz alá merülő, fába fúró hajóféregnek a mirigynek nevezett speciális szervében lévő Teredinibacter turnerae nevű baktérium (törzs ATCC 39867 / T7901) teszi lehetővé, hogy megeméssze a cellulózt. A kivájt járatot a hajóféreg meszes csővel tölti ki, hogy elkerülje azt, hogy a megduzzadó fa összezárja a furatot. A hajóféregnek nyúlós, féregszerű alakja van, de felépítésük kétségtelenül a kagylók sajátja. A hajóférgek héja egy kis különálló rész az állat elülső végén, amit arra használ, hogy mélyítse a járatát. Számos genus tartozik a hajóférgekhez, amik közül a a leggyakrabban említett. A múltban, a Teredók sokkal nagyobb számban voltak megtalálhatóak a Karib-tengeren, mint bármilyen más sós vízi területen.A hajóférgek jelentős mértékben károsítják a fa hajótesteket és a cölöpöket, emiatt elkerülésük már számos tanulmány tárgya volt. A rézzel borított hajófenék kedvelt védekezés volt a felfedezések korában. Kolumbusz Kristóf hajói a legkorábbiak közé tartozott, amik ezt a technikát alkalmazták. Hollandiában a 18. században a hajóférgek okoztak pánikot, mikor megtámadták a polder fával kidúcolt gátjait. A katasztrófát elkerülendő a fa dúcokat kőre cserélték. A hajóféreg egy genusa több kisebb omlást okozott a közelmúltban a Hudson folyó partjainál New Jersey területén a víz alatti cölöpök megrongálásával. (hu)
|
