| dbo:abstract
|
- A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek. A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és a tenesszium (Ts) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző. Az asztácium elektronszerkezete miatt már a félfémek közé is besorolható, nem túl jelentős, radioaktív elem. A tenessziumot 2009 októberében sikerült először előállítani az oroszországi Dubnában. (Mindössze 6 atomot sikerült kimutatni.) Elnevezésüket a görög sóképző szóból kapták, mivel fémekkel sókat hoznak létre. kétatomos molekulákat alkotnak. A magas reakciókészségük miatt a természetben csak vegyületként, főleg ionként találhatóak meg. Mivel külső elektronhéjukról csak egy elektron hiányzik a telített állapot (nemesgázszerkezet) eléréséhez, általában elektron felvétele során lépnek reakcióba (oxidálószerek). Az így létrejövő egyszeres negatív töltésű ionjaikat halogenidionoknak nevezzük, ezek sóit pedig halogenideknek. A halogenidionok megtalálhatóak sok ásványban és a tengervízben is. A fluor a legnagyobb elektronegativitású elem, elektronegativitása Pauling-skálán 3,98, ezért vegyületeiben oxidációs száma mindig −1. A többi halogénelem oxidációs száma vegyületeikben leggyakrabban −1, +1, +3, +5 vagy +7. A klórnak és a brómnak +4-es és +6-os oxidációs számú vegyületei is léteznek (egyes oxidok). A halogének egymással alkotott vegyületeit interhalogéneknek nevezzük. A fluort kivéve oxidjaik savanhidridnek tekinthetők, belőlük oxosavak származtathatók. Például a diklór-monoxid a hipoklórossav, a a perklórsav anhidridje, a klór-dioxid a klórossav és a klórsav vegyes anhidridjének tekinthető. (hu)
- A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában, (IUPAC szerinti 17-es csoportjában) található elemek. A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és a tenesszium (Ts) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző. Az asztácium elektronszerkezete miatt már a félfémek közé is besorolható, nem túl jelentős, radioaktív elem. A tenessziumot 2009 októberében sikerült először előállítani az oroszországi Dubnában. (Mindössze 6 atomot sikerült kimutatni.) Elnevezésüket a görög sóképző szóból kapták, mivel fémekkel sókat hoznak létre. kétatomos molekulákat alkotnak. A magas reakciókészségük miatt a természetben csak vegyületként, főleg ionként találhatóak meg. Mivel külső elektronhéjukról csak egy elektron hiányzik a telített állapot (nemesgázszerkezet) eléréséhez, általában elektron felvétele során lépnek reakcióba (oxidálószerek). Az így létrejövő egyszeres negatív töltésű ionjaikat halogenidionoknak nevezzük, ezek sóit pedig halogenideknek. A halogenidionok megtalálhatóak sok ásványban és a tengervízben is. A fluor a legnagyobb elektronegativitású elem, elektronegativitása Pauling-skálán 3,98, ezért vegyületeiben oxidációs száma mindig −1. A többi halogénelem oxidációs száma vegyületeikben leggyakrabban −1, +1, +3, +5 vagy +7. A klórnak és a brómnak +4-es és +6-os oxidációs számú vegyületei is léteznek (egyes oxidok). A halogének egymással alkotott vegyületeit interhalogéneknek nevezzük. A fluort kivéve oxidjaik savanhidridnek tekinthetők, belőlük oxosavak származtathatók. Például a diklór-monoxid a hipoklórossav, a a perklórsav anhidridje, a klór-dioxid a klórossav és a klórsav vegyes anhidridjének tekinthető. (hu)
|
